Szerintetek a migránstömeg marasztalásának előbb-utóbb milyen következményei lesznek a magyar férfiak pártalálási szempontjából?

Van ugye egy gúnyhatárunk lent, délen, amire még rábohóckodtak egy drótkerítést néhány kilométer hosszan. Akiket elkapnak a drótkerítésen innen, azt szépen beregisztrálják, innentől pedig a magyar államon kívül mindenki mossa kezeit, már ami a migránsok további sorsát illeti.

A migránsok persze tovább akarnak majd menni nyugat felé, csakhogy ott szépen egy ejnye-bejnyével valagon rúgják őket ide vissza, szép kis hazánkba, hiszen itt történt a regisztráció.

Ez még megy néhány évig/évtizedig, majd a "migránsaink" feladják, és letelepednek itt. Köztudott, hogy a migránsok igen-igen nagy százaléka meglepő módon 20-40 közötti erős, magabiztosságot sugárzó férfiakból áll.

Előbb-utóbb fel fognak figyelni a lányok/nők ezekre a férfiakra (bár még csak trollszinten, de volt már itt is néhány ilyen kérdés, hogy fülig belezúgott egy bevándorlóba a kedves hölgy, de attól tartok, ördögöt a falra festve előbb-utóbb szembesülnünk kell ezzel a problémával is), először csak néhány lánynak fognak megtetszeni a sötétebb bőrű, különös nyelven társalgó férfiak, aztán lassan megkezdődik az asszimilációjuk is.

Rengeteg — hozzám hasonlóan (ugyanis én is ebbe a halmazba kategorizálom magam) — lúzer, azaz a nőkhöz szinte semmit nem értő szerencsétlen srác rohangál közöttünk nap mint nap. Sok srácnak tényleg nagyon-nagyon nehezen megy a nőkkel való ismerkedés, és/vagy egyszerűen csúnyák, alacsonyak, nincs önbizalmuk, sokat csalódtak stb. Eleve a 20-30-as korosztályban lényegesen, azaz ezres léptékben mérve is sokkal több a férfi, mint a nő, e mellé majd megkapjuk a nyakunkba a szír, afgán, iraki "menekült" férfiakat (mert így kell őket polkorrekten nevezni), akik a "különlegességük" miatt vonzónak fognak látszani a nők szemében, és néhány évtized múlva azt fogjuk észrevenni, hogy minden második nőnek bizony betolakodó a barátja/élettársa/férje, aki nem csupán egyszer veri meg félrészegen az asszonyt naponta (mint mondjuk egy durvának, agresszívnak titulált férj), hanem például:

— nem vehet fel topot, rövid szoknyát, hanem tetőtől talpig bebugyolálva kell lennie egy lepedőben,

— mindennap Mekka felé kell egy szőnyegen valami sosem létezett prófétához fohászkodni,

— nem mehet ki a strandra, maximum a nők közé,

— nem csak sunyiban, hanem már jogszerűen kell elviselje hogy megcsalják egy háremben,

— nincs többé bulika, partika, hanem hétfőtől péntekig 0-tól 24-ig egyetlen urat szolgálni,

— vagy ha van bulika, partika, akkor félholtra verés a jutalom,

— és a többi...

... tehát ne kezdjünk lassan a nadrágunkba csinálni? Szerintetek is kezdhetünk aggódni? Szerintetek nekünk kell csak aggódni? Szerintetek (ha netán mégis csak sikerül időben meghódítanunk egy nő szívét) a lányaink, fiaink nem lesznek veszélyben?