Miért azokat a férfiakat vonzom akik engem taszítanak?

Nehezen leszek szerelmes, azt tudom magamról, de úgy érzem sosem voltak nagyobb elvárásaim mint amiket én magam is nyújtani tudok, külsőleg belsőleg egyaránt. A gond a külsővel kezdődik. Kizárólag előnytelen arcú, sokszor kövér, elhanyagolt, nálam jóval idősebb férfiak érdeklődnek irántam. Vagy a másik véglet, amikor 17-19 éves srácok. 22 éves lány vagyok, és a saját korosztályomban szeretnék párt találni. Külsőleg mindenki szerint szép vagyok, megvan a magam stílusa, az igaz, de amúgy is olyan srácot keresek aki szintén kissé "különc", mint az eddigi két barátom is. Mi a baj velem? Miért csak sokkal csúnyább és öregebb, vagy hozzám képest túl fiatal, középiskolás srácoknak jövök be? Most első benyomásról beszélek, meg internetről, képekről, külsőről. Mikor még nem ismered a másikat, hanem csak azt látod, hogy néz ki. Elvileg ilyen téren nem kéne hogy gondjaim legyenek, és mégis. Szinte 100ból egy esetben egyezik, hogy aki számomra vonzó, annak én is az legyek. Nem tudok szerelmes lenni, még csak testi kapcsolatot sem tudok létesíteni olyannal, akinek a külseje taszít. Nem hajszín-szemszín különbségekről van itt szó hanem komolyabb ápolatlanságról, rossz fogak, elhanyagoltság, zsíros haj, igénytelen megjelenés. Én ezekre nagyon kényes vagyok mivel a saját külsőmre figyelek, egy deka felesleg sincs rajtam, tisztálkodom, szolidan sminkelek, mindig frissen mosott a hajam stb... Szóval irreális elvárásaim vannak, ha a fiútól is szeretném ugyanezt? Ha 22 éves, 48 kilós lányként nem akarok egy apukatestű elhízott 30-as férfit magam mellé? Az érzelmi oldal és a szex számomra 50-50%, egyaránt fontos mindkettő. Komolyan ezért fogok egyedül maradni? Beszélgetek sok sráccal, mindig adok esélyt ismerkedni, hogy hátha valami megfog bennük, hátha kialakul a szikra, de egyszerűen nem megy.