Akik mániás depressziósok, a párjuk hogyan viseli a mániás és depressziós szakaszokat?

Megértem, hogy egy bipoláris szereti a mániát, amíg nem durvul el a dolog. Kívánom neked, hogy maradjon enyhe, és ne kelljen totál szétesetten a pszichiátriára behozni, vagy a rendőrség halálos közúti baleset okozása miatt, mert azt hitted, hogy keménygyerek vagy és három kamiont neked megelőzni egyszerre 230-al semmi.

Egyébként nekem is van mentális betegségem, dysthymia teljesen hozom a tankönyvet. Az orvostudomány azért pár száz éves történelme alatt elég rendesen leírta az affektív kórképeket... Továbbá vicces, hogy engem nevezel nagyon tanultnak gúnnyal, amikor pont te vagy az, aki nem látja a betegségében rejlő veszélyeket. Kívánom, hogy ne is találkozz soha a mánia sötét oldalával. Eddig úgy tűnik nem volt hozzá balszerencséd.

Ami pedig a gyógyszeripart illeti lehet gyógyszerellenesnek lenni, de akkor legyetek következetesek és antibiotikumot sem kell szedni, milyen jó is volt, amikor halomra haltak az emberek a tüdőgyulladástól. Vagy milyen jó az is, amikor a mániás stuporba kerül és bámul ki fejéből, annyira motiválatlan, vagy amikor annyira megborul az elméje, hogy azt sem tudja ki ő.

Egyébként kérdésedre a válasz, habár én is férfi vagyok, soha nem járnék ilyen nővel, mint te. De nem a depresszió, hanem pont a mánia miatt, kivéve ha szed hangulat stabilizátort, ami elnyomja a mániát. Továbbá a közvetlen közelemben sem szeretnék ilyen embert tudni, mert veszélyes.

Kérdező nagyon nem értek veled egyet. Tárgyaltam már olyan emberölést ahol pont a mániás szakaszban kattant be a beteg. Le kellett zongorázni pár orvosszakértőt mire megállapították hogy a bipoláris depresszíó vajon a belátási képességet befolyásolta-e.

Az, hogy gyógyszert nem szedsz a te döntésed, szerintem baromság. Amúgy a cukorbetegséges hasonlatod nagyon nem állja meg a helyét. A cukobetegek kissebb százalékban lesznek öngyilkosok és párkapcsolatban se terhelik annyira a párjukat mint pl a depresszióban szenvedők. Ledorombolni valakit pedig azétt mert orvosnak tanul és leírja a véleményét a kérdésedre válaszként, nem sértően nos az elég undorító dolog. Tapasztalataim szerint ez elég nehezen tolerálható párkapcsolatban. 2 ilyen párt ismertem. Az egyik válással végződött a másik öngyilkossággal.

"Plusz nem bipoláris depresszió, olyan nincs."

A lóf.szt nincs. Megkülönböztetünk unipoláris, és bipoláris depressziót , meg még jó néhány affektív zavart. Az, hogy zavarnak, vagy depressziónak hívod pedig tök mindegy. Részemről továbbra is áltathatod magad a hülyeségeiddel, de elég kicsi esélyt látok arra, hogy gyógyszer nélkül nem a zártosztályon fogsz kikötni egyszer, durván mániásan. Lehet, hogy nem most, lehet, hogy tíz vagy húsz év múlva. Persze addig élvezkedhetsz a mániában és veszélyben tarthatsz mindenkit magad körül. Én csak abban reménykedem, hogy közúton soha nem találkozom olyan emberrel mint te, és remélem máshol sem, mert kifejezetten bunkó megnyilvánulásaid vannak.