Miért érzem azt hogy bármennyire is szeretnék kapcsolatot így 27 éves nőként, de rosszul vagyok az ismerkedéstől?

A netes ismerkedés természeténél fogva személytelen. Alapvetően nem élő emberekkel találkozol, hanem egy katalógusban válogatsz köztük. Ha elkezdtek írogatni egy másnak, akkor sem magával az emberrel, személyesen, közvetlenül és osztatlan figyelemmel kommunikáltok, hanem csak "felgyorsított postagalambokat küldözgettek".

Még ha nem csak chateltek/leveleztek, hanem hang vagy akár videó hívással kommunikáltok, akkor is egy leszűkített csatornán kommunikáltok. A személyes kommunikációhoz képest a testtartás, mozdulatok, mimika, hanghordozás, egyéb tényezőknek csupán töredékét érzékelitek egymásból.

Teljesen máshogyan működik az ilyen kommunikáció, mint az élő, személyes kommunikáció. Ami kétélű is lehet, mert ha valaki nagyon társra vágyik, akkor hajlamos a másik soraiba, smiley-jaiba olyan üzenetet, érzéseket látni, amik valójában a küldőnek meg sem fordultak a fejében, de az ő saját érzései miatt beléjük látja és a másik személy helyett egy róla kialakított eszmény képbe akár bele is szerethet. Csak ez sem lesz valós és pláne nem biztos, hogy viszonzott lesz.

Továbbá mivel a netes ismerkedésnek van egy rendkívül feltűnő tömegessége, hogy mindig jön egy újabb, akit választhatsz a mostani helyett, az emberek nagyon könnyelműen válogatnak, nem tesznek bele annyi időt, mert ha egyik nem működik könnyen, gyorsan, majd egy másikkal próbálkoznak inkább.

És mivel a neten a chatelés azt is lehetővé teszi, akár egyszerre több emberrel is lehet párhuzamosan ismerkedni, irkálni nekik - akár kutyasétáltatás, meg vacsora főzés közben is. Viszont a megosztott figyelem pláne az ismerkedés ellaposodásához tud vezetni, hiszen akivel úgy beszélgetsz, hogy nem élvezed a teljes figyelmét, hanem több más dologra is figyel közben, azzal nem lesz olyan tartalmas, érdekes és érzelmeket megindító egy beszélgetés. A másik oldalról viszont ha mindenki azt tapasztalja, hogy mások is ezt csinálják, akkor miért tenne annyi időt és energiát bele, hogy osztatlan figyelmet szenteljen a másiknak, aki valószínűleg több másikkal csinálja ugyanezt és különben sem biztos, hogy komolyan gondolja, csak unatkozik éppen...

"jelenleg nem tudok nagyon sehova se eljárni"

Ha nem megy, hát nem megy. Csak ne felejtsd el, hogy a mikrózott zacskós leves hiába készül el gyorsabban, mégsem lesz ugyanolyan, mint egy rendesen megfőzött leves...

Pont ugyanez a helyzet a netes ismerkedéssel is. Megspórolja az időt és akár nagyon minőségi ismerkedést is lehetővé tehet - de megfelelően és a helyén kell kezelni és időben át kell terelni élőbe az ismerkedést ahhoz, hogy valódi, emberi kapcsolat legyen belőle. Ennek hiányában személytelen és üres marad.

"hol máshol lehetne ha nincs időm rá"

Leginkább ott, ahol az idődet töltöd. Munkahely, közlekedés, lakhely, kutyasétáltatás, vagy amiket éppen szoktál csinálni.

A kapcsolatok és érzelmek kialakulásához idő és közös élmények kellenek. Ha valakivel nem töltesz időt, nincsenek közös élményeitek, akkor abból nem nagyon lesz tartalmas kapcsolat és érzelmek.

Abból nem nagyon lesznek élmények, hogy irkáltok egymásnak, vagy akár csak a telefonon lógtok. Ha sétáltok, együtt nyaraltok, belecsöppentek mindenféle helyzetekbe, amiket együtt éltek át, együtt küzdötök meg vele, azok élmények, idővel sztorikká válnak

Akár járhatsz és élhetsz együtt is "papíron" valakivel, ha te se vagy otthon soha, ő sincs otthon soha, mert mindketten a munkahelyeteken vagytok folyton, meg rohangáltok a saját dolgaitok után, akkor nem nagyon lesz közös életetek, élményeitek. Így nem fogjátok igazán (meg)ismerni egymást, elmélyülni, összefonódni pláne nem fog az letetek és az érzéseitek.

Ha van is az elején vonzalom (az se mindegy, hogy csak gerjedelem, vagy erősebb érzések - na meg hogy milyen mértékben kölcsönös, vagy egyenlőtlen), az egy idő után el fog múlni, mert nincs sok közösen töltött idő, közös élmények, amitől ez a kapcsolat össze tudna csiszolódni, érni érzelmileg. A rózsaszín köd elmúltával meg méginkább csak frusztrálni fognak titeket a másik hibái, idegesítő szokásai.

További probléma, hogy bár még fiatal vagy, de az idő gyorsan múlik és ha éveket eltöltesz kapcsolat nélkül, aztán újabb éveket egy-két rossz, vagy csak nem megfelelően működő kapcsolatban, amiket évekig próbálsz helyre hozni, aztán újabb évekig tart kiheverned, majd új párt találni, akivel kezdheted előről a próbálkozást, akkor elég sok idő el tud menni és ha még gyerekeket is akarsz, akkor könnyű kifutni az időből. És akkor még az anyagiakról és azok okozta párkapcsolati és egyéb nehézségekről nem esett szó...