Akinek nem volt 25 éves kora előtt párkapcsolata nem érzi rossznak hogy kimaradt a fiatal korából?

Nekem 21 évesen lett először és utoljára csajom, nagyon elkésettnek és lemaradtottnak éreztem magam. Akinek kimarad a tizen éves kori "tini szerelem", később nagyon nagy hátrányből indul.

Én ezt most érzem, hogy bár volt kapcsolatom a huszas éveim elején, most 30 évesen ott tartok, hogy rosszabb helyzetben vagyok mint 15 évesen és kevésbé érzem magam férfinek e téren mint akkoriban.

6 éve nincs senkim, közöm sem volt azóta nőhöz és nem látom azt, hogy bármi is változna az elkövetkező években.

Ha a "nő ügyekből" (csajozás, barátnőd, párkapcsolatod van, alkalmi szex stb.) kiesel akárcsak 1-2 évre utána visszajönni extrém nehéz, bizonyos esetkeben (mint mondjuk az enyém) egyenesen lehetetlen lesz.

Szóval igen, akinek ez kimarad az hátrány minden szempontból. Hogy miért? Azért mert kb. ez az a kor az ember életében amikor még el van nézve a bénázás, még igazából nincsenek elvárások, kb. csak a fizikai vonzalom számít, de sokszor elég egy közös érdeklődés vagy hogy huzamosabb ideig egymás társaságában vannak a fiatalok. Mert tizen éveseknek még nincs vagyona, nincs kialakult szocializációja, és még a fizikai megjelenésük is óriásit tud alakulni pár év leforgása alatt.

30 évesen elkezdeni csajozni már nem pálya. Ekkor már nem nézik el, hogy tapasztalatlan vagy, hogy nem tudod mit, mikor és hogyan mondj egy nőnek, fingod nincs az ismerkedésről, randizásról, ne adj isten később a szexuális, fizikai, intim dolgokról.