Szerintetek mennyire gyakori a 40-es korosztályból, hogy egy szingli nő, akivel pl ismerkedni próbálok (csinos, diplomás) a neten (100 kmre él), szinte alig naponta 30 percet lehet vele beszélni, mert munka után egész estére éjszakára eltűnik?

Nem zárom ki,hogy igazat mond,közelről ismerek ilyen negyvenes nőket,csak otthon ne kelljen lenniük,vagy össze ne kelljen hozniuk egy paprikás krumplit vèletlenül...

Tehát simán lehet ez a valóság,kèrdès,mennyire vagy fontos számára,mert nekem nagyon úgy tűnik,jelenleg ezer felè fókuszál,ès abszolút nem minősülsz számára top prioritásnak.Engem ha èrdekel egy pasas,első helyre teszem az èletemben,pedig unatkozni nem szoktam èn sem.

Anya nincs és tudok főzni, szoktam is.😉

Nem kell menekülnöm otthonról...Sokan viszont ezt teszik.Erre akartam rávilágítani.😀

Én most zártam le egy kapcsolatot 2 év után egy nővel, akinek 100+ barátja/barátnője van, állandóan messengeren írogat, facebook posztokat lájkolgat, állandóan moziba, szinházba vagy kirándulni járna, mindig valakit meghívna vendégségbe vagy menne.

Összejöttem vele, mert a kémia nagyon erős volt, és azt állította (nekem max 4-5 barátom van meg néhány haverom, otthonülős tipus vagyok), hogy alkalmazkodik hozzám, de képtelen volt a kontrollmániáját elnyomni.

Fiatal 50-esel vagyunk.

Én tanultam ebből, és elkerülöm a hasonló nőket innentől, mert ez a folyamatos jövés menés meg végeláthatatlan kultúrprogramok szervezése szerintem valami lelki frusztráció kompenzálása.