Mennyire gáz ha nem találom önmagam?

18 éves vagyok, de még egy randin sem voltam mással. Úgy érzem hiába vagyok 18 éves, nem találom önmagam, a hobbim, mit szeretek stb...

A középiskolás éveim szorongással, depresszióval tölt el (volt amikor már annyira nem birtam, önbántalmazást csináltam), szóval én az egész 4 év alatt, amit itt töltöttem, egy órát sem éezem jól magam. Lehet ez hatással van az érzéseimre?

Nagyon szeretnék végre valakit magam mellé, aki támogat, szeret és érezteti hogy nem olyan szar ez a világ ahogy most látom. De ugyanakkor félek attól is hogy ha egy kapcsolatban lennék sem találnám önmagam és csak a másik félnek csinálnék rosszat.

Nem teljesen féltékenységből, de amikor látok másokat, akár iskolában, akár az utcán azt kívánom bárcsak én is végre kapcsolatban lennék, és túl esnék az "első" dolgokon. Hogy őszinte legyek kezdem szégyellni azt hogy 18 évesen még semmin sem vagyok túl.

Az öcsémnek is már baránője van, az összes haveromnak, osztálytársamnak.

Legbelül félek hogy a helyzetem nem fog változni, elveszett és magányos leszek...

Eddig nem igazán volt még olyan sem, hogy odajöttek volna hozzám elkérni az instám, elhívni valahova vagy hasonlók.