Amióta szakítottunk a első (és eddig egyetlen) barátommal, nem találom önmagam, senkihez nincs kedvem, ennek már 4 hónapja, mit tegyek? 24/L

En meg a tavasszal szakitottam az elso pasimmal,azota sincs senkim de valamiert en tok jol elvagyok egyedul.

Szerintem nem leptel meg tul rajta azert erzed igy magad. Ha majd ez sikerul akkor jol megleszel magad is.

ÉN a legutóbbi barátnőm óta vagyok így, céltalannak érzem az életem, egyszerűen nincs motivációm semmihez, csak telnek a napok de nem sok értelmét látom egyenlőre egyiknek sem, és szintén kedvem sincs senkihez és semmihez.

gondolom elmúlik majd....

(ez 3 hónapja volt)

Utolsónak, elfelejteni nem is kell, az életed része, szép emlékekkel és rengeteg tapasztalattal.

Májusban dobott az első barátom, akivel másfél évig voltunk együtt olyan gyerekes butaság miatt, amire visszagondolva már csak nevetni tudok. Akkor egy világ dőlt össze bennem, teljesen magamba fordultam. Ő volt a társam, a legjobb barátom, ő volt az, aki többet tudott rólam a családomnál is. Az elején megpróbáltam vele beszélgetni, mert mi is jóban váltunk el, de felesleges volt, egyre kevesebb alkalommal írt vissza. Nekem az volt a szerencsém, hogy sok fiú és lány barátom is van, akikkel tudtam erről beszélni és rengeteg segítséget kaptam tőlük különböző nézőpontokkal. Nyár végére rendbe jöttem, most pedig már alakul egy új kapcsolat. De részben hozzáállás kérdése is az egész. Ha magadban nem akarod elengedni, nem tudod elfogadni, akkor sokáig fog tartani. Ha viszont úgy állsz hozzá, hogy ez nem az életed vége, hanem még csak a kezdete, akkor gyorsabban túl fogod tenni magad rajta.