Hogy fogadjam el tényt hogy soha nem lesz valószínűleg senkim?

Nem tudom.

Hány éves vagy?

Pezsgővel kaviárral. Minden csak nézőpont kérdése. Ha nincs semmid/senkid,nincs vesztenivalód.

Nekem bár jó adottságaim vannak, mégis már évekkel ezelőtt elfogadtam,hogy akár az is megtörténhet,sőt egyre valószínűbb,h nem lesz senkim. (Mondjuk az esetemben elsősorban az az oka,h baromi válogatós vagyok nők terén, de ez most mellékes.)

Így viszont egész élvezetes az élet. Nem kell görcsölni, csak jól ellenni a világban. Aztán ki tudja, teljesen mindegy,hogy elfogadod vagy nem fogadod el, attól még véletlenül belefuthatsz valakibe,aki a lelki társad lesz. 100%-osan én se zárom ki a lehetőségét, de az élet sokkal kellemesebb,ha egyelőre inkább úgy tekintek erre,mint ami nem fog bekövetkezni, ha mégis,az már csak ajándék. C'est la vie!

42 éves voltam amikor összejöttem a párommal

Soha nem lehet tudni mikor jön el az igaz szerelem

mindenki van és lesz is

milliobol 1 az akinek egész életében bincs senkije de ők általában értelmi és testi fogyatékosok nagyon komolyan bár sokszor még nekik is van valakijuk

szoval te mint normalis ember simán találhatsz magadnak párt csak keress, és ne add fel

plane h tele a világ emberrel és ami fontos h olyan emberekkel mint te akil szintén igy érzik magukat és szintén magányosak mint te

sok siker báttya meglesz az :)

Inkább mint olyannal aki csal hazudik vagy ronda es undorodsz.

En igy.