Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Csak az működik igazán, ha őszintén tudod mire is keresel párkapcsolatot/kapcsolatot?
28 éves nő vagyok, leginkább az ismerkedéseim alapján azt látom a férfiakon, hogy nekik mindegy mi lesz a dologból, nem tudnak ígérni, nem határoznak meg célokat. Itt nem azzal van a baj, hogy előre nem tudjuk megmondani, mi lesz mondjuk 2 hónap randizás és szexelés után.
Én masszívan bele sem tudok menni semmibe, ha "én nem tudok ígéretet tenni, nem biztos, hogy lehet komoly", az őszinte válasz.
Tudom, a férfiak is rengeteget csalódtak életükben, nem akarnak hiú ábrándokat kergetni így inkább elzárkóznak ezektől, ha enélkül is van, aki kapható szexre, idézem egy randipartnerem "mert annyira buta liba a legtöbb nő, hogy másra nem való".
És igen, tovább kell menni, próbálkozni, főleg mert ezek a társkeresők reménytelen helyek, nagyon nehéz jó partnert találni (mégis rengeteg ismerősöm 2-3 ilyen online beszelgetőpartner közül talált társat).
Nem sok, de én túl vagyok a 20-30 főn, egy ideje nem ismerkedem mondjuk. Jelenleg épp a szakítás szélén állok, mert itt sincs már cél. Nem online találkoztam vele, de végig bennem volt, hogy mi van, ha ez sem lehet több annál, ami egy kötöttségektől mentes kapcsolatba belefér.
És tényleg nem, biztos ilyenkor a saját félelmeim miatt nem is sugárzok elég jó energiákat magamból, túlszorongok helyzeteket, volt hogy a szex sem ment vele (nem passzolnak a méreteink, de őt annyira nem érdekelte az előjáték sokszor, vagy hogy nemcsak a nő vehet síkosítót pl.).
De nem is mertem soha tisztázni vele, hogy van konkrét elképzelésem az életről; hogy haladni akarok, nem éveket benne lenni valamiben, ami nem fejlődik.
Én voltam a naiv, ő közölte velem, hogy 2-3 év nem elég eldönteni egy házassági szándékot, vagy bármit. Tényleg nem, sem egy összeköltözést, ő tartotta is magát ehhez.
Létezik, hogy ezek után jobban menne (vagy kapnám az ívet), ha őszintén elmondanám, hogy ha a, b, c dologban nem egyezik a véleményünk, elképzelésünk, akkor ott megette a fene az egészet? Vagy egy-egy első (inkább többedik) randin is meg túlzás egzaktan egyeztetni óráinkat az elvárásainkat illetően?
Plusz barátnőm sem tud létezni a párja nélkül, de az olyan keveset keres, hogy minden húszas évei eleji igényéről le kell mondjon miatta. Az anyagiak is egy olyan téma, amit a pusztító szerelem valahogy nem old meg hosszú távon.
Itt a baj Magyarországon, hogy hiába dolgozol tisztességes helyen, tisztességes munkát, nem tudod eltartani a családodat. Rendezték a tanári bértáblát. Az egyetemeket ellehetetlenítették a felsőoktatásbeli fizukkal együtt, a férfi is egyetemen tanít, szívnak is rendesen.
És ez nem a srác hibája, de engem piszkosul bántana, ha ilyen végzettség mellett a saját gyerekemnek nem tudnék különórát fizetni, mert a hiteltőrlesztőre is alig elég 2 fizetés.
Óriási problémák vannak!
"Jövőről csak en beszélek... Plusz nem bánik túl jól velem és a szavaival sem."
Semmi szükséged rá.
Lépj tovább.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!