Miben változott a 2024 es női rajtengedély, mondjuk az 1950,60,70,80,90 évekitől?

"a nő egyedül is jól el van"

Dehogy van, max nincs neki megfelelő jelölt.

Szerintem velem határozottan könnyebb volt ismerkedni (azért írom múlt időben, mert jelenleg párkapcsolatban élek), mint dédnagymamámmal (1926-ban született). Amikor beszélgettünk erről, elmesélte, hogy ő már akkor elküldte az udvarló férfiakat, ha nem találta őket elég izmosnak, mert máskülönben ki fog dolgozni a kertben és a tanyán? Nála alapvető volt, hogy a férfi egyedül tartsa el kettőjüket és a leendő gyerekeiket, hogy ha munka adódik, az az ő dolga lesz, hogy meg kell felelni a család elvárásainak is, így ha az apja kérte valamiben a segítségét, akkor neki is ugyanígy segít, hiszen ők már egy család. Ezzel szemben nálam a fő dolog az, hogy élvezem-e a másik társaságát, hogy vannak-e közös érdeklődéseink, hogy összeegyeztethető-e a világképünk és a hosszútávú céljaink.

A párom kap szeretetet, én is tőle. A párom süt/főz nekem, én is neki. Együtt utazunk, együtt megyünk el ilyen-olyan programokra, együtt teszünk a céljainkért. Egy párkapcsolatban elengedhetetlen a kölcsönösség.

Jól írták, manapság akkor van értelme egy párkapcsolatnak, ha a párom mellett jobb az életem. Semmi értelme egy olyan férfi mellett pocsékolni az időmet, aki vagy nem ad hozzá semmit az életemhez, vagy egyenesen rombolja azt. Férfi oldalról ugyanez az alapvető hozzáállás, szóval nem értem, hogy ebbe miért kötsz bele. Ez akkor is egyértelmű, ha sose voltál még párkapcsolatban. Olyan ételt eszel, ami ízlik, olyan filmet nézel, ami leköt és olyan embert választasz magad mellé, aki jobbá tesz, nem pedig ellenkezőleg.

Az a baj, hogy a hozzászólásaidból is süt a nők elleni (alaptalan) haragod és gyűlöleted, és pont ezért kerülnek el. Senki sem fog egy olyan embert a saját maga közelébe engedni, akinek ennyire feldolgozandó komplexusa van. Minden jóindulattal írom, hogy egy jó pszichológus tudna ebben segíteni.

25/N

#6 Mondom: Nem JÁR! Semmi sem JÁR az embernek!

#5 vagyok

Manapság már minden szempontból pont olyan férfinak kell lenni, amilyet az adott nő elképzelt magának, tehát számára TÖKÉLETESNEK kell lenni: ezt jelenti manapság a rajtengedély.

Évtizedekkel ezelőtt nem kellett tökéletesnek lenni, ma már igen, ez a különbség.

Az internetes társkeresés elterjedése elképesztően válogatóssá tette a nőket, szinte senki sem elég jó nekik, irtó nagy szerencse kell ahhoz, hogy össze akarjon jönni veled egy nő, ha csak max. átlagos külsejű pasi vagy.

#18

Nem az internethez van köze ennek, hanem inkább ahhoz hogy manapság lehetséges boldogulni szingli nőként az életben, nincs kényszer hogy mindenképp hozzá kell menni valakihez.

19

Már 50 éve sem volt semmi kényszer, és anyám is boldogult egyedül, elváltan.