Miért van az, hogy amint elérhetővé válik egy nő (vagy női színvonal) számomra, már nem vonzódok hozzájuk és vagy megy felfele az igény szintem, vagy jó egyedül?

Az utóbbi jópár évben nagyon sokat fejlesztettem magamon, elértem hogy nettó 1,6 milliót keressek heti 40 óra munkával, személyiséget fejlesztettem, testet építettem stb. de az egésszel csak azt értem el, hogy amint elérhetővé válik egy nő vagy egy női csoport, már hirtelen rájövök, hogy nem is kell. Konkrétan már van olyan, hogy azok a nők akikért 5 évvel ezelőtt a fél karomat adtam volna (amikor még nettó 200 ezer forint volt a fizetésem és alkesz lúzer voltam), ma.. ott tartunk hogy meg sem dugnám őket még ha ők kérnének sem. Rengeteg ilyen van. Igaz, ebben az is benne van hogy a nők hamar öregszenek, míg mi férfiak csak sármosodunk ebben a korban.

Más is tapasztal ilyet, hogy mindig csak azokhoz vonzódik akik vagy elérhetetlenek, és ha nincs ilyen akkor kb. senkihez és kicsit ilyen magának való marad végül?