Más is kezdi már úgy érezni, hogy a férfilét legnagyobb nyomorúsága, hogy nő nélkül nem lehet teljes életet élni?

"Nem lehet hosszú távon. Mert egy normális lelki világgal rendelkező férfi vágyik arra, hogy szerethessen, ölelhessen egy nőt és ő viszontszeresse."

Direkt leszek vulgáris.

Ezek nagyon szép szavak, amik az elkeseredésből fakadnak. Mint amit az ember stresszhelyzetben, depressziósan, fizikai/lelki fájdalomban - egy más tudatállapotban - mond.

Szeret és ölel... ha valóban ezt akarnák a férfiak, kapcsolatban lennének. De amikor nem kétségbeesettek, akkor előjön a valóság. Nem érdekli őket az ölelkezés meg a szeretet. Bekapod-e a faszát és lenyeled-e a getzijét, mert férfiszemmel ez a szeretet.

Felesleges százalékokat előhúzni a kalapból. Nem vagy gondolatolvasó, csak magadból indulsz ki. Ami egyrészt jó, mert azt jelenti, te jó ember vagy, de az nem jó, hogy emiatt azt hiszed, a férfiak többsége is az.

Esélyt kapni, hogy bizonyíts? Ez nem a Megasztár, nem lehet egy kapcsolatba úgy kezdeni, hogy nagy kegyesen adok neked egy esélyt, te meg majom módjára teljesítsd túl magadat, hisz én kellek neked, te nekem nem.