Szerintetek van igazság abban, hogy a nők számára 30 felett beszűkül a társkeresési piac, ellenben a keményen dolgozó pasik csak akkor kezdenek beérni?

Valamennyire van igazság ebben, de ez kb. arra vezethető vissza, hogy a nők ált. idősebb férfit keresnek maguk mellé, a férfiak meg fiatalabb nőt és a férfiak többsége kortól függetlenül max. 25 évig keres maga mellé nőt. Így meg nyilván nagyobb esélye lesz egy 30as férfinak, mint egy 30as nőnek - most beszéljünk az általánosságokról, mert nyilván minden eset más és más.

Én pl. 30as nőként látom, mert nem vagyok vak és hülye sem, hogy kevesebb férfi fogadna el nemhogy párkapcsolatra, hanem ágymelegítőnek is, mint 20onéves koromban... az más kérdés, hogyha az ember értelmes módon válogat és a média nem mosta át az agyát és az ízlését, akkor minőségben még mindig lesz választék (sőt ennek inkább örülök is, hogy kevesebb általánosságban az, aki csak az érdeklődik, mert fiatal arcra akar élvezni szex után és szuperfeszes popsit akar fogni kutyapóz közben, aztán "hessp...ba").

És azért definiáljuk a keményen dolgozó férfit... mert az is keményen dolgozik, aki a bányában dolgozik heti 6 napot, de ha nem néz ki jól, nyilván nem jön el az a választék, amit itt leírsz. Kell, hogy értelmes, normális, igényes férfi legyen. Az sem gond, ha nem gazdag (kiv. ha ilyen luxi instaribikre hajt), ha van egy vállalható életszínvonala, eltartja magát.

30 után se lesz könnyebb a férfiaknak de egyenlítődik a dolog, az biztos.

30 felett meglátják a nők hogy a jó pasik vagy a kevésbé jónak hitt pasik megállapodtak, elkeltek, kikupálódtak, de már nekik nincs visszaút. Sok 30-as nő azzal szembesül hogy bár kell a korosztályának, és a fiatalabbaknak is ( huszonévesek ), de erősen megjelennek az apukák, elváltak, stb, és 50-70 közötti bácsik, és akik viszont ezeknek a nőknek kellenének a 35-45 közötti korosztály, az nem biztos hogy őket keresi, hiszen eléggé leharcolt már a legtöbb, tele van traumával, ha nem vallásos akkor sok sok férfival is volt, nem tud kötődni.

A férfiaknak ugyanúgy nehéz 30 után találni valakit, de javul egyértelműen a helyzetük, pláne 35 felett.

38F incel

"eléggé leharcolt már a legtöbb, tele van traumával, ha nem vallásos akkor sok sok férfival is volt, nem tud kötődni."

A fideszesek is azt mondják magukról hogy vallásosak aztán összevissza kvaznak.

#3

Ha a fele igaz lenne, neked se az lenne aláírva, hogy 38F incel.

A helyzet az, hogy a legtöbb 30 körüli nő egyáltalán nem keres párt, mivel pont az első tartós kapcsolatot koptatja. Nagyon ritka az, aki szingli éppen.

Szerintem valamilyen szinten férfiaknak és nőknek is szűkül a "piac" mert sokan azok közül, akik normálisan néznek ki, lelkileg épek, párkapcsolatra alkalmasak, huszonévesen elkelnek. Kivételek mindig akadnak, egy egy szerencsétlenül alakult szakítás, vagy van aki később kezd el dolgozni magán és akkorra érik be. De a nagyságrendek csökkennek mindkét nem esetében. Férfiaknak talán annyival később történik ez meg, hogy inkább szokott férfi javára korkülönbség lenni, így nekik talán 3-4 évvel később jön ez el. A másik, hogy nőknél kB 5 évvel hamarabb kezd el csökkeni a termékenység, ami ebből a szempontból a férfiaknak előny. De én azt láttam a környezetemben és én is ilyen vagyok, hogy az a nő, aki tudatosan anya szeretne lenni, már 20 évesen is úgy áll a párkereséshez, hogy hosszú távon tervez. Aki meg nem is akar gyereket, azt nem fogja érdekelni hogy meddig termékeny, mert nem számít neki. Szóval nagy előnye szerintem nem számíthatnak a férfiak 30 fölött.

Ha valaki ápolt, intelligens és dolgozik magán, később is megtalálja a párját, max nehezebb lesz.

Szarok a piacra. Egyetlen egy darab férfit keresek és az is azok közül kerüljön ki akit nem csak a testem erdekel. Mi a francot aggódjak?

Pont hogy örülök hogy nem kell egy szeméttelepnyi selejt közül kell kihalaszni azt az egyet, hanem hamarabb ki csillog,mert a szemetet nagyjából elfujta a szél 😙

A női oldalról tudok írni, nyilván csak az általam látottak és tapasztaltak alapján. Igen, méghozzá eléggé.

Én eleve azt gondolom, kevés az igazán jó férfi, akivel jobb együtt, mint egyedül lenni. Ez a kevés ilyenkor már mind foglalt szinte. Elvétve akad egy-egy kivétel, aki túl egy szakításon (ahol nem őt dobták ki, mert megelégelték...), majd az azt követő regenerálódási folyamaton már nyitott valami újra és komolyabbra, de sok szerencsét, hogy pont sikerüljön összefutni vele.

Konkrétan bármerre megyek, csupa foglalt, házas férfi - még azok is, akik messze nem jó választások. Egyedülállót alig találni (élőben, nem netes társkeresőn), aki az, azzal elég komoly problémák vannak, legyen szó mindig is egyedülállóról vagy elvált apáról.