A nők miért gondolják megalázónak, hogy az interneten kell társat keresniük?

#2

Ez nem igaz :D Csomó szép nő meg jó pasi is fent van Tinderen.

Mi az hogy kell?

Én ugyan nem vagyok rászorulva.

7

Szóval szerinted megalázó az interneten ismerkedni? Miért?

Ez nem rászorulás kérdése. Az a kérdés, hogy az illető milyen helyen tanul/dolgozik/lakik, van-e lehetősége élőben ismerkedni. Ha nincs, akkor semmi szégyen nincs ebben, nem várnék rá, hogy bekopog az ajtón a nagy Ő.

Én neten ismertem meg a férjem, és egy csomó ismerősöm. A hirdetéses ismerkedés már nagyon régóta létezik. Egy csomó kultúrában még most is van házasságközvetítő, aki az adatbázisában keres a házasulandónak potenciális partnert.

Az csak egy buta gondolat, hogy aki ronda és béna, az ismerkedik neten. Én sem ronda, sem buta nem vagyok, és a férjem sem az.

Nyilván jobb lett volna, ha valami barátom bemutatja nekem a nagy Őt. Volt ilyenben is részem, mindketten elég cikinek éreztük a dolgot, pláne, hogy nem volt meg a kölcsönös szimpátia. Én még ismerkedtem vonaton, házibuliban, az egyetemen, de 28 évesen szakítottam a vőlegényemmel, és utána már nem volt lehetőségem sehol ismerkedni. A munkahelyemen nem volt potenciális szingli pasi, amúgy sem tartom jó ötletnek a munkahelyi kapcsolatokat. Az összes barátom meg már párban volt.

Szóval vagy ez, vagy maradok egyedül.

Persze lehet, hogy évekkel később találkoztam volna valahol valakivel, de ennek elég kicsi az esélye. Manapság már nem nagyon szokták az emberek leszólítgatni a másikat.

Az online randizásban csak az első randi a fura, a következő már olyan, mintha bárhol máshol ismerted volna meg. Pl. ha egy buliban ismered meg, akkor az mennyiben más? Mennyivel tudsz róla többet, mintha leveleztek hetekig?