Csak én érzem úgy, hogy manapság sokkal nehezebb párkapcsolatot kialakítani?

[link]

Ennek szerintem több oka lehet. Sok a karrierista, "öntudatos" nő, aki nem akar kapcsolatot. Sok közöttük a lelki sérült, aki a korábbi rossz tapasztalatok miatt húzódozik, vagy aki betegesen retteg a férfiaktól, és elképzeli, hogy a másik ember csak és kizárólag szociopata sorozatgyilkos (vagy legalábbis szatír) lehet. Sok az olyan, aki mindenféle okokból (pl. a média torzító hatására) irreális énképet és elvárásokat fejleszt ki, és a "tökéletes" férfit keresi (sokaknak csak az számít, hogy hogyan nézel ki, esetleg milyen a státuszod, van-e egzisztenciád). Nyilván közrejátszik az is, hogy a férfiak közül túl sokan viselkednek bunkó, agresszív módon, így a nők jobban bezárkóznak. Továbbá rengeteg helyen nincs lehetőség a személyes ismerkedésre, pl. ha falun vagy kisvárosban élsz/dolgozol, ott nagyjából esélytelen maradsz, hiszen nincsenek olyan közösségi terek, ahol ismerkedhetnél. Ráadásul sajnos az emberi kapcsolatok és az emberek is leértékelődtek, az emberek nem tudnak és nem is akarnak beszélgetni, ismerkedni. Tőmondatokban kommunikálnak, és már alapból nem is érdekli őket a másik, gyorsan akarnak mindent. És ami szerintem az egyik legnagyobb baj, az ember is eldobható "áruvá" silányult. Ha jön egy másik, aki szebbnek, jobbnak, különlegesebbnek tűnik, gond nélkül eldobnak, mert te nem vagy olyan "jó". A társkeresők már rég nem a társkeresésről szólnak, rengeteg nő csak kúrólájkokat, hízelgést, követőket gyűjt, de nem akar ismerkedni. Viszont akinek élőben nincs lehetősége, annak csak a net maradna, de ez így egy ördögi kör. Tényleg csak annyi marad, hogy vagy próbálkozol, vagy végleg feladod, és beletörődsz abba, hogy egyedül maradsz.

Aha.