Vagány, temperamentumos lány, csendes zárkózott fiú jól összeillenek?

Nameg kérdés a spektrumnak mennyire a szélsőséges végein vannak.

Nem vagyok én sem egy szószátyár típus pl idegen környezetben, de ha egy ilyen extrovertáltabb ember beszélgetést kezdeményez velem, akkor szívesen kapcsolódok hozzá, és szívesen dumálok, és utána már könnyen beilleszkedek, csak a kezdő lépéseket nem merem megtenni én magam.

Szerencsére a legtöbb közösségben mindig lesznek olyan kíváncsi emberek, akik bevezetik a hozzám hasonlókat a társaságba.

Ha viszont valakit akkor is kiver a víz, ha mások szólnak hozzá, és érdeklődnek felőle, a másik meg nem tud 10 métert megtenni az utcán anélkül, hogy ne lenne mindenki országos cimbora, ott azért lesz probléma.

"Vagány, temperamentumos lány, csendes zárkózott fiú jól összeillenek?"

Ha nincsenek áthidalhatatlan szakadékok, és mindketten sokban gazdagítják egymás életét, akkor nagyon is.

"Ha viszont valakit akkor is kiver a víz, ha mások szólnak hozzá, és érdeklődnek felőle, a másik meg nem tud 10 métert megtenni az utcán anélkül, hogy ne lenne mindenki országos cimbora, ott azért lesz probléma."

Egyébként szerintem zárkózott emberként pont hogy ez egy elég kényelmes felállás, mert úgy lesznek emberek az életedben, hogy közben az érintkezés oroszlánrészét bevállalja a párod.