A nők szolidárisabbak egymás társkeresési problémáival, mint a férfiak?

1, te már csak tudod, tele vagy barinőkkel...

A nők között is vannak akik gonoszak, de a barátnők segítik egymást. A férfiak részéről nem tudom mi a helyzet, de valós barátságoknál szerintem ott is van lelkizés, csak nem olyan mély, mint a nőknél. Mi szívesebben picsogunk.

A kettessel egyetértek. A férfiak sajnos nem foglalkoznak egymással érzelmileg eléggé. Nekem felnőttként esett le, hogy náluk nem alap az, hogy megbeszéljék, hogy hogy vannak, az érzéseiket, a családi dolgaikat, a párkapcsolatukat, a munkhelyük milyen, stb. minden találkozással mindenkivel. Nőként ez az alap, hogy több órában megbeszéljük egymás dolgait és tanácsokat adunk. Néha még idegenekkel is. Ez fecsegésnek, meg sok melónak hangzik - és valójában az is -, de ez (nekem) része a kapcsolatoknak. A másikért teszem azt, hogy meghallgatom a számomra sokszor irreleváns, ismeretlen személyekről szóló sztorijait is, mert szeretném ha jól lenne és megértve érezné magát.

És igen ennek része az is, hogy megkérdezed mi van a fasziddal/nőddel, ha szingli vagy voltál-e randin, milyen volt, és jól érzed-e magad a kapcsolati vagy akár egyedülálló státuszodban.

Nekem a bnőim nem.

Van az a kimondatlan irigység rivalizálás. Pl szánnak ha már megint megcsalt rlhagyott vki hogy milyen tré vagyok mar megint, ha meg pasim van végre rámtalál a szerelem akkor azzal elkezdenek flörtölni facen jelölgetik meg rátapadnak.

2nek.

Ne má' tényleg?

A kerdesből adodóan irtam azt amit. Viszont a baratnők álltalában masként kezelik egymást mint férfiaknál a barátok....

A féltékenység okoz problémát, de az mindkét félnél és a legjobb barátoknál is.

Annak meg annak meg annak a barátnőmnek minden összejön...de szupeeer úgy örülök...Nekem: 1 hónap és semmi....1 év és semmi....3 év és semmi....b**asszátok meg elegem van

Fordítva dettó: annak meg annak a haveromnak minden összejön nekem meg már évek óta semmi....

És valahol meg is lehet érteni a másikat, hogy ha mindenkinek minden összejön és boldog ő meg nem...