A társkeresésre akkor sem érdemes rágörcsölni, ha valaki szeretne családot és már sürgetné az idő?

Egyetértek az előttem szólóval a rágörcsölés mindig ront a helyzeten.

Tenni viszont lehet aktívan a dolgokért és sokszor ennek meg is van az eredménye. Szerintem egyébként ebben a helyzetben az lenne a fontos, hogy a hölgy tisztázza azt, hogy mire vágyik a férfiakban, a kapcsolatban, a családban és ezt tanulja meg kommunikálni. Tehát ne vesztegesse az idejét olyanokra, akikkel nem egyeznek meg a céljaik és értékrendjük. Ezzel sok időt meg lehet spórolni, de huszonévesen ezek amúgy hasznos tapasztalatok tudnak lenni.

Emellett én lehet hogy elmennék egy pszichológushoz, esetleg coach-hoz és elkezdenék dolgozni ezen. Milyenek voltak a korábbi kapcsolataim? Mi nem működött? Hogyan viselkedtem? Hogy lehetne ezt másként? Milyen vagyok én és milyen férfiakat keresek? Lehetséges-e ezzel a típussal, amire vágyom? Hogyan tudok jól kommunikálni egy kapcsolatban? Esetleg megnézni a gyerekkori dolgaimat, esetleges kapcsolódási hibáimat, a hozott sémáimat. Ezek mind számottevően tesznek azért, hogy valaki párt találjon.

Fogalmam sincs, miért hiszik még mindig sokan, hogy csak a nők biológiai órája ketyeg. A férfiak nemzőképessége pontosan ugyanúgy csökken, hanyatlik a kor előrehaladtával, mint a nőknek. Már rég bebizonyították, hogy a spermák egyre rosszabb minőségűek, ahogy öregszenek.

Mindig valahogy a nőre fogják, ha nem jön össze a baba vagy valami baja lesz. Ez a hülyeség még a régi vadpatriarchális világból maradt fent, ami a férfiakat legyőzhetetlen félistenként próbálta bemutatni. A pasik ugyanúgy lehetnek terméketlenek vagy problematikusak ebből a szempontból.

Nem szabad.

Azzal növeled a rossz választás esélyét.