Általában a harmincas szingliken a legnagyobb a társadalmi nyomás?

Én elhiszem, csak elég sok szinglivel beszéltem aki otthon zokog a párnájába hogy ő értéktelen, amiért senkinek sem kell. Ez lenne a normális, az ember társas lény. A szinglis kérdéseket a valódi szinglik átugorják, a szexuális kérdéseket meg azok akiknek rendben van a szexuális élete, én sem írogatok autós csoportokba hogy jól működik az autóm, ellenben nem keresek fel a világnézetemmel ellentétes dogmákat való fórumokat, hogy bizonygassam mennyire téves a hitük. Szóval elhiszem hogy vannak egyedülállók akik jól érzik magukat úgy, de az ős személyiségük ilyen is. A szinglik többsége nem saját akaratukból azok, de mivel önmagukkal mennének szembe ha ezt bevallanának, így alkotnak maguknak egy képzelt világot hogy nekik mennyire jó egyedül.

Sajnos vagy nem, van egy velem született képességem, ráérzek más emberek hullámhosszára, kisugárzására. Ha most azt mondom hogy bátran hallgathatok erre a megérzésre, akkor nagyképűnek tűnnék ebben a mértéktelenül egoista világban. Így ezek után bármit is gondolhatsz rólam, a te döntésed, de előbb vizsgáld meg magadban az érzést, hogy te vagy az egód döntött úgy ahogy. A miérten ne gondolkozz, azt elmondom pár szóban: az egó fél és retteg, minden olyan információt, döntést ami a monopol helyzetét megingatja, azonnali elutasítással reagálja le rajtad, vagyis a valódi éneden keresztül. Az egó a vele ellentétes dolgokat megsemmisülésként éli meg, emiatt felülírja a józan észt. Ha megbocsájtasz, ebbe nem megyek bele mélyebben.

Magadból indulsz ki. Jól sejtettem, nincs empátiád. Nézd:

"én sem írogatok autós csoportokba hogy jól működik az autóm"

Te így működsz. Ez RÁD igaz. Nekem nagyon jó bőröm van, nincsenek pattanásaim, semmi bőrproblémám, és mégis állandóan a szépség kategóriában lógok és olvasgatok. Mert én meg ilyen vagyok. Nem magunkból kell soha kiindulni.

"elég sok szinglivel beszéltem aki otthon zokog a párnájába hogy ő értéktelen, amiért senkinek sem kell"

Ha nem haragszol, ezt nem hiszem el. Én is hazudhatnám, hogy rengeteg házas férfi sír nekem, hogy nem szopják le, de nem fogok ebbe belemenni.

Engem érdekelnek azok a dolgok is, amikben az életem rendben van. Elég önző és üres dolog, ha valakit csak akkor érdekel egy téma, ha valami baja van épp. Kb. olyan logika, hogy csak akkor nézek horrorfilmet, ha meg akarok ölni valakit.

A társas lény azt jelenti, hogy emberek vesznek körbe, család, barátok, nem azt, hogy együtt élsz valakivel.

"elhiszem hogy vannak egyedülállók akik jól érzik magukat úgy, de az ős személyiségük ilyen is"

Ezzel túlságosan leegyszerűsíted az emberek sokszínűségét. (Magadból indulsz ki megint?) Két teljesen egyforma tulajdonságokkal rendelkező ember SEM fog ugyanúgy lereagálni egy adott helyzetet.

Olyan, mintha tankönyvekből ismernél csak embereket, gyakorlatban nem sokat. Nem kell Freudba belemenni, nyugi, ma már a pop kultúra része az összes idióta ötlete.

44. Na tessék, most rám akarod erőltetni a te nézőpontodat úgy, hogy degradálsz. Részemről a téma lezárva, bontom a szerződésünket, ez már a részedről energia vámpírság. Zavarni fog ha már tőlem nem nyúlod le?

Egyébként meg igazad van, semmi közöm mások életéhez, felőlem örülhetnek, szenvedhetnek párkapcsolatban, egyedül, mindenki maga dönt az életéről. Hogy ez valós vagy hazugság, az én életemet nem befolyásolja.

Sajnos én túl érzékeny vagyok a 21. századhoz, nehezen fogadom és dolgozom fel a képmutatást amit az emberek zöme lerendez önmagával és másokkal. Olyan ez mint az internet. Rengeteg az információ, de a zöme csak hulladék, fals, de mégis milyen érdekes adat, poszt, hirdetés. Ez meg lefoglalja az emberek napi figyelmének 90%-át. Akkor milyenek lettek az emberek? Azt már meg sem említem, hogy korunk legeladhatóbb terméke a remény, ezt meg millió és millió guru, kócs, tréner meg is lovagolja, a vevők meg magukra húzzák az optimista pozitív személyiséget. Tudod ha helyzet van, amikor cselekedni kell, sorra bukik meg mindenki, a kényelemből jógázva meg szabó petizve könnyű kifelé a bölcs és jóságost játszani.

Én tapasztalati úton szereztem azt amiről beszélek, most nem tudnál olyan kontinenst mondani ahol még nem jártam. Ráadásul katasztrófa sújtotta övezetek voltak a fő célpontjaim, de életvitel szerűen is éltem sok országban. Amikor látod a brutálisan éles kontrasztot a valóság és képzelt kényelmes valóság között, akkor majd máshogy beszélnél. A nyugati ember problémája és sirámjai nevetséges semmik, egyébként meg amin sírdogálnak az nem más, mint a kényelmes fogyasztói világ mellékterméke, amit bizony sok embernek le kell nyelnie. Nincs baj az egyedülléttel, ugyanis a nyugati gazdasági rendszer szerint a szingliség a cél, ugyanis ez a legprofitábilisabb a gazdaság számára, a másik felét meg a menekültekből megoldják. Még mielőtt azon gondolkozol hogy ez hülyeség, akkor keress rá a yt-on arra a videóra, ahol lemodellezték egy jóléti társadalom fejlődését modellezték le, ahol több befolyásoló tényezőt is figyelembe vettek. A média, a politika és a gazdaság szerepét kiemelték. Az a lényeg, hogy a családokban lecsökkent az utódok száma, a 3-4-ről 1-2-re 40 éven belül. A házasság és a gyerekvállalás kitolódott, a válások száma ugrásszerűen megnőtt. Pontosan úgy ami a szemünk előtt zajlik.

Később a születési ráta 1 alá csökkent, a társadalom kezd elöregedni, a gazdasági problémák jelentkezni. A lényeg az hogy már a párkapcsolatok sem alakultak ki, köszönhetően a jólétnek, annak hogy a személy már mindennel el tudta magát látni, az emberek már csak mint eszközt használták egymást. ez egy elzárt társadalmi modell volt, tehát kívülről nem tettek be senkit. A vége az lett, hogy nagyon gyorsan felgyorsultak az események, és megszűnt az egész.

Egerekkel is csináltak kísérletet, a neve 25-ös univerzum. Persze ott azt állították hogy emberekre ez nem vonatkozik, pedig független tudósok nagyon is elképzelhetőnek tartják, főleg hogy tökéletesen lemodellezte egy társadalom stádiumait. Baromira érdekes és egyben kétségbeejtő.

Értem én hogy te miért mondod azt amit. Én nem azt látom hogy valami csak történik és helló, hanem ok-okozat-végeredmény. Ha egy olyan ember vezet aki egyáltalán nem ért az autókhoz, a mechanikához, ahhoz hogy hogyan működik egy motor, az alkatrészek szerepéről sem tud semmit, az hidegen is lepadlózza, egy felforrósodott turbót is gond nélkül leállít visszahűtés nélkül stb. Egy ilyen ember megérti azt amiről egy autószerelő mesél neki? Az autó zúg de nem tudja mitől, halad, aztán ennyi. Meg kell hogy mondjam, sokkal jobb annak aki így él, és gyakorlatilag semmit sem tud, semmit sem vesz észre.

Szimplán arról van szó hogy az emberek nem tudják felfogni mi az a magánügy magánélet. És mindenkit szétkapnak aki eltér az átlagtól.

Pedig amúgy senkinek semmi köze hozzá.

És igaza van a 46-nak ha a folyton a magunkfajtára tolják rá a melót mert nálunk is ez van. Hogy gyere be te, mert te egyedül élsz. Akkor meg a b....tatás helyett inkább örülni kéne, hogy van aki elvégzi a munkát.

De komolyan én még azt is megkaptam hogy élek e nemi életet.

Határozottnak kell lenni. Azt fogják mindig csesztetni, aki nem mer magáért kiállni.

Ha valaki elégedett az életével, nem fog a semmiből belekötni a másikba. Ilyenkor lehet nekik lesajnálóan visszaszólni, mert ők is utálják az életüket, és online bőgnek, hogy nem szopják le őket, és minden szófosásos kommentjükből ömlik a megbánás és az irigykedés.