Mikor jöttetek rá hogy soha nem lesz barátnőtök?

Hát én ilyenre sosem jöttem rá. Akkor sem, mikor 12-13 évesen nagyon "reménytelenül" voltam szerelmes... bár utólag amúgy csak azért volt reménytelen, mert mindketten bénák voltunk, de én jobban :D mindketten nagyon nyitottunk egymás felé, meg minden... csak nem léptünk át egy picike kis határt... de húúú mikor táncoltam vele, meg puszit adtam neki, meg stb :D meg ő is :D meg mindenki tudta a suliból, aztán úgy viselkedtünk mindketten, mintha alig tudnánk, de egyértelmű volt ha volt tánc, vagy tanulmányi verseny, vagy bármi, akkor mi egy csapatban leszünk :D

aztán... később lettek nagyobb kiábrándultságaim, meg sikereim is, egyikre se általánosítottam semmit se

meg ha volt valami nehézség, akkor nem a sarokban sírtam, hanem próbáltam megoldani... akkor is és később is általában (mégha utóbbi időben volt is, ami nehéz, kiábrándultságot hozott, stb és nehezen megoldhatóakat, de úton vagyok rendesen ismét.. amúgy többszörösen elmúltam már annyi, mint a bevezetőben, meg történtek komoly nehézségek is... párkapcsolatok is persze, van amiből lett nehézség is... meg némi poszttraumás stressz szindróma és egyéb finomságok, de ezeket már megoldottam, bár még akad, mit nem... de akkor sem általánosítok, se nem sarkítok, se nem stb)