Nekem miért nem képes esélyt adni ha azzal telt az élete hogy mindenki másnak igen?

Tudom hogy vagy 5-6 férfival összefeküdt csak úgy. Némelyiket aznap ismerte meg és nem jó kategóriás férfi volt az összes hanem 1-2 világ nyomoréka is volt köztük vagy olyan alja senki akinél én a legrosszabb napjaimon is jobb vagyok. Párkapcsolata csak egy volt és az is egy olyan csávóval aki sokkal kevesebbre képes mint én, és csak fél évig tartott. Tehát 28 éves korára ott tart hogy nem volt normális kapcsolata ellenben össze-vissza használták. Most abban a fázisban van hogy ő nagyon nagyon komoly kapcsolatot keres. Én felkínáltam magam és elhívtam randira de persze én nem kellek. Pedig tudja hogy én is komolyat keresek, magányos vagyok és ismeri a személyiség beli értékeim mert bizalmi viszonyban vagyunk. De neeeeem ő csak barátnak akar engem. Másra nem vagyok neki jó.

Érthető hogy nagyon fáj és ki vagyok borulva? Agresszív gondolataim is vannak. Nagyon szívesen megmondanám hogy hiába nem vesz férfi számba engem, ettől még ő még defektesebb mivel nem tud felmutatni egy normális kapcsolatot és egyáltalán nem olyan minőségű nő hogy majd nálam jobb palik akarják őt komoly kapcsolatra és később elvenni feleségül. A házasságon még én is hezitálnék ilyen nővel. Évekig kellene bizonyítania hogy tényleg megváltozott hogy én elvegyem feleségül. De az a különbség hogy nekem jobb a lelkem és én megadnám az esélyt kettőnknek! És adnék neki esélyt hogy bizonyítson mert ki tudja, lehet nagyon jó társ lenne. Szóval álomvilágban él ha azt hiszi ő van nyerő pozícióban mert még én is határokat húztam volna keményen. Akkor mit vár, hogyan lesz olyan 30 körüli palija aki jobban néz ki nálam, értelmes is, hűséges és pont tőle akar komoly kapcsolatot és a tenyerén akarja hordozni?