Férfiak komolyan "pénz-lakás-kocsi" megléte esetén is nagyon küzdenek hogy nőt találjanak?

Kérdés, hogy:

- mégis milyen nőknél próbálkozik (itt van példának AlkeszKispocak esete, aki egy-két éve folyamatosan nyígott itt gyk-n... egzisztencia megvolt, de azért nem segít sokat az ügyön, hogy kövér alkoholista szociális élet nélküli emberként Dobos Evelin kb. neki a minimum, akivel összejönne, és elvárja, hogy a nője fiatal, vékony és formás legyen)

- mi is pontosan az a pénz-lakás-kocsi... 50 évesen 1 millió a bankban, Mucsaröcsögén egy szétesőben levő viskó és egy 15 éves Suzuki nem egisztencia... tudom, ez elég sarkos példa, de kevésbé sarkosan azért látom, főleg, megintcsak instalányok után nyálcsorgatva, hogy "ezt meg ezt az insta-influenszert meg tudom szerezni, ha van egy 20 négyzetméteres garzonom Pesterzsébeten, havi 350e fizum meg egy 10 éves Opel Corsám?"... vannak, akik nem látják át, milyen esetben mi az egzisztencia, mi számít egy adott típusú nőnek komolyan vehető autónak, gazdagságnak. Más téren is van ilyen - jó pár évvel ezelőtt vki érettségivel mondta magát tanult embernek, amikor nyígott, hogy az egyetemista csajok miért nem cuppannak rá

- próbálkozik-e egyáltalán nőknél, és ha igen, hol és hogyan... azért az esetek többségében az nem hoz sikert, ha facebookon meg egyéb nem társkereső fórumokon random ráír nőkre, akikre felállt a farok, utcára meg ki sem mozdul... hacsak nem keres direkt aranyásókat és nem tudja úgy prezentálni a gazdaságát. Ugyanígy, ha valaki nem képes természetesen, normálisan ismerkedni, társalogni, az eléggé megnehezíti a pártalálást (vannak kifejezetten tolakodó / creepy típusú ismerkedési viselkedések; van, amikor egyszerűen lerí vkiről a viselkedése miatt, hogy nem százas... bizonyos típusú nőknél nagyon nem mindegy, hogy egy buliban előtte hány nőhöz ment oda feltűnően az illető, hogyan bókol stb.)

Egyik barátnőmnek vagy partneremnek sem dicsekedtem el a lakásommal, kocsimmal, pénzemmel. Őket mint embereket akartam megismerni.

Igyekszem kerülni is a témát, hacsak odáig nem jut a kapcsolat, hogy találkozzunk, vagy feljöjjön hozzám egy nő.

Szerintem ez életfelfogás és ego kérdése.

Sosem néztem azt sem, hogy ezeknek a nőknek mennyi pénzük, milyen autójuk, lakásuk van, hanem hogy meglegyen a közös hang a másikkal.

A normális felfogású embereknek szerintem ezek a dolgok sokadik szempontként vannak jelen egy párkapcsolat kialakításakor.

#1

Ja, gondolom, jol neztel ki melle. Ha nem, akkor mentel volna a friendzone-ba.....

40F incel

14. :D Huszonéves korom első felében 182/76 voltam, vékony testalkattal, szőkés hajjal. Szóval nem egy durván macsó kinézettel! :D Anyáméknak volt egy 205-ös 1.8-as szívódízel 5 ajtós Peugeot-ja. Ez a '90-es évek vége, a 2000-es évek eleje. Net sehol, mobil sehol.

Szóval személyes kontakt kellett hozzá, ha nőkkel akartál ismerkedni.

Ilyen adottságokkal klasszisokkal jobb nőim voltak, mint amilyenek hozzám illettek volna külsőleg. Ezt most értsd úgy, hogy nagyjából fittnes modell külsővel rendelkeztek, olyanok, akikről a város bikái lepattantak. Hogy lehetett ez? Tudod valahogy ráéreztem, talán mert én is ilyen vagyok, ahhoz hogy egy ember közelébe kerülj, hogy közel engedjen valaki magához, oda az kell hogy valójában is érdekeljen mint ember.

Én a mai napig hihetetlenül érdeklődő személy vagyok, minden téren. Emiatt nagyon lelkes vagyok, rengeteg dologhoz hozzá tudok szólni. Szeretem megtalálni a másikkal a kapcsolódási pontokat, figyelmes hallgató vagyok, imádom felfedezni hogy a másik miben jó, miben érdekes. Akár baráti alapon is, értem itt a férfiakat.

Én sosem úgy és azért közeledtem mert meg akartam dugni, meg hogy húúú de jó a s*gge. Nálam ez úgy működött hogy húúú de jól néz ki, mi lehet benne mint ember, mi okoz neki örömet, mivel szeret foglalkozni, mi motiválja, milyen gyerek lehetett, milyen a családja, hogyan gondolkodik dolgokról stb. Nálam is volt egyéjszakás, de az nekem kellemetlen volt, nem is éreztem magam jól utána.

Persze, kell a külső is, de az van, hogy nem a külső fog dominálni, erre mérget vehetsz! Óóó, igen! Még egy nagyon fontos dolog: a szavam szent! Amit mondok az úgy van, nálam megcsalás sosem volt, holott lett volna rá lehetőségem. Ha valamire igent mondok vagy nemet, akkor kitartok mellette, vállalom érte a felelősséget.

A sok blablabla, mások hibáztatása, magam mosdatása nem volt képben sosem.

Most negyvenes éveim végén is tartom ezeket a dolgokat. Képzeld el, olvasok, tanulok, dolgozom, sportolok, adok magamra. Tudod miért? Mert helyettem senki sem teszi meg! :) Siránkozni meg nem fogok azon hogy jaaaa, másoknak könnyű mert van diplomájuk, jó munkahelyük, pénzük, autójuk, sportos testük stb. Hát ja, ezek nekem is megvannak fura módon, csak az van, hogy én mindegyikre energiát és időt szántam és szánok. Így kerek a történet. Siránkozol vagy cselekszel. Te döntesz. Az utóbbi annyiban jó, hogy nemesíti a lelket, fejleszti és szélesíti a látásmódot, türelemre és elfogadásra nevel. Azt a pár izzadságcseppet megéri! :)

"Huszonéves korom első felében 182/76 voltam, vékony testalkattal, szőkés hajjal"

Akkor nincs is tobb kerdesem. Erre voltam kivancsi.

40F incel

"Szerinted ez elég lett volna?"

Probaltad volna meg mondjuk 168/85-tel :)

Vagyis minden szep es jo, amit irtal magadrol, de vonzo kulso nelkul csak a friendzone-hoz eleg.

40F incel

19. Nem akartam, de oké, kezdjünk bele!

Az ember mindennapjait két dolog határozza meg amit befolyásolni képes:

- a vágyai/álmai

- a cselekedetei, ebből kifolyólag a lehetőségei

A boldog embereknél ez a két dolog összhangban van.

Neked az a problémád hogy nincs nőd. Oké, világos, értem.

A kérdésem annyi, mit teszel érte hogy legyen? Az hogy a neten ráírsz random nőkre, meg társkeresőn leveleket küldözgetsz, az nem cselekvés.

Nekem volt régen egy főnököm, olyan 165cm magas volt, átlagos fejjel, átlagos testtel. Csak ám olyan megjelenése volt, hogy a sz*r is vigyázba állt bárkiben. Fellépés, határozottság.

A sikeres ember egyik tulajdonsága az adaptáció, az alkalmazkodó képesség, a tanulási vágy.

Ha te sikertelennek érzed magad, úgy gondolod hogy a világ a hibás ért, akkor logikusan mi szerinted a megoldás? A világot megváltoztatni? ehhez sok sikert, de most megmondom hogy végtelen energiával sem tudod. Akkor mi a másik? Az az, önmagadon változtatsz a saját érdekeidnek megfelelően.

Ki gátol meg benne, hogy odafigyelj hogy mit és mikor egyél meg? Vagy hogy ki menj és sétálj kezdetben 3km-t? Esetleg egy konditerem? Vehetnél 1 hónap bérletet egy magánedzőnél, ez 45EFt, csak azért hogy képbe kerülj hogy mit és hogyan csinálj. Aztán folytatod magadtól utána. Magadért teszed, nem értem. Ha látod magadon a változást, akkor az már önbizalmat ad. Ne másokhoz mérd magad, az életed nem másokról szól. 85kg vagy, sz*rul nézel ki. 3 hónap után leszel 82kg, amit észre is veszel majd. Ne a csajozás érdekeljen, hanem önmagad. Egy év alatt garantálom hogy külsőre, testileg sokat javítottál magadon. Esetleg fodrász, néhány új ruha, még csak nem is kell drágákat vásárolnod. Ez volt a külső.

Belső. Mi érdekel? A fórumokon való panaszkodást felejtsd el, ne olvass politikai hazugságokat se jobbról, se balról, se tiszáról, se sorosról, se gyurcsányról, se orbánról. Ez mind csak hazugság, azért vannak hogy érzelmileg és mentálisan lehúzzanak.

Miben vagy jó? Mi az ami jellemez téged. Biztos van ilyen. Kezd el ilyen jellegű olvasmányokat videókat nézni. Ezzel óriásit tettél önmagadért, a sok sötét gondolatot felváltja a lelkesedés, ami a stílusodon nagyot fog dobni. Ne a pénz érdekeljen, hanem az ami felvillanyoz.

Ha a pénzért akarsz dolgozni, sosem lesz pénzed, ha a szexért akarsz csajozni, sosem lesz nőd. A pénz és a szex csak a korona. Önmagadat építsd először fel, mert amint látod sehol sem vagy, emiatt nincs is párkapcsolatod. Minden ami veled történik, az csak önmagad tükörképe.

Mondok egy saját példát! Régen, fiatalon állandóan pénzt akartam keresni, de sosem jött össze. Később hagytam magam, elengedtem a dolgot és hallgattam a belső hangra. Kreatív vagyok, érdekelnek a gépek, így elkezdtem autodidakta módon CNC és pc vezérelt gépekről videókat nézni, hogyan működnek, miket lehet vele csinálni. Vettem is egyet 200EFt-ért. Óriási sikernek éltem meg, amikor egy kört vagy egy négyzetet ki tudtam vele vágni. Jelenleg művészi szintű kézműves ajándék és dísztárgyakat tervezek és gyártok. Hobbiból. Annyi megrendelésem van reklám nélkül is, hogy bőven megélnék belőle. Az álmom, a képességeim alapozták meg a pénzügyi sikerem, ha ezt így mondhatom.

48 évesen azért sportolok, mert 40 felett nem opció, hanem kötelező lenne a mozgás mindenkinek, meg az az igazság hogy így megőriztem a huszonéves korombeli fürgeségem és vitalitásom. Ha felveszek egy jó inget az feszül itt ott, de nem a feleslegtől. :) Önbizalom? Naná!

Munkahely? Mit szeretnél? Ott vagy jelenleg? Ha nem, kit hibáztatsz érte? Mit tettél hogy ott legyél?

Én 37 évesen diplomáztam olyan szakterületen, amit magaménak érzem. Van előtte egy pénzügyi diplomám, de nem igazán éreztem magam jól benne. Van egy infós diplomám, de azt hobbiként csinálom, az sem én vagyok. Majd a végén megcsináltam azt, ami lefedi az önvalómat.

Szerinted ez mennyi idő és energia, lemondás volt? Szerinted nekem nem mondják a mai napig hogy, óóóó hát neked könnyű? :D Hát persze, jéghegy szindróma, a 10%-át látják, de a 90%-át nem.

Szóval szedd össze magad, a panaszkodással csak magadnak ártasz, és baromira nem férfias! A külsődért tehetsz, a belsődért is dolgozhatsz. Akkor mi gátol meg hogy megtedd az első lépést? Hajrá, gyerünk! :)