Az eddigi tapasztalataim alapján húztam meg határokat/alakítottam ki egy gondolkodást ismerkedés során? Túl szigorú lennék vagy valósak ezek a dolgok?

Főleg férfiak véleménye érdekelne. Fiatal lány vagyok, tudom erre majd azt mondják, hogy ha minimum átlagos vagy akkor sorban állnak érted.

Szoktak megnézni férfiak, egyáltalán nem vagyok csúnya, de ez az állítás több szempontból sem állja meg a helyét. Jelenleg nem is mozgok annyit emberek között (bár igyekszem), nem kontaktolok napi szinten férfiakkal, tehát így eleve nehezebb, mindegy nem is ez a lényeg.

Elég sok csalódás ért, sok volt a beteljesületlen dolog, de azt gondolom sokat tudtam belőle tanulni/tapasztalni és eléggé leegyszerűsödött a gondolkodásmódom az ismerkedést illetően. Érdekelne, hogy a férfiak (akik a másik oldalon vannak) korrektnek tartják-e, valósak-e ezek a dolgok szerintetek?

-egy férfi ha kap némi pozitív megerősítést, mosolyog rá a lány/nő, nézi, szemeznek, és kifejezi a lány/nő a szimpátiát akkor ha szabad és akar valamit, lépni fog (nem a szociális fóbiásokra, incelekre, -1000-res önbizalomra gondolok, átlag emberekre)

-ha egyértelműen tudod, hogy bejössz valakinek, akár nagyon-nagyon bejössz a pasinak, ha ennek ellenére nem lép, akkor vagy foglalt vagy nincs túl valakin, ritka esetekben lehet más visszatartó ok (pl.: hatalmas távolság), de ha nagyon odavan érted, siman lehez, hogy az se fogja érdekelni.

-a direktbe kezdeményezést nem szeretik a férfiak. Javítom, mert biztos vannak többen akik igen, de aki úgyis akar valamit, az fog lépni, illetve van egy nagy hányada a pasiknak, akiket ez igenis zavarni fog, még ha be se vallja.

-ha valakivel nem jön össze valami, nem lép pedig látod, hogy szimpi vagy/tetszel (nőként) felesleges rajta gondolkodni miért, mert 1-úgyse fogsz rájönni, 2-nem változtat a dolgokon.

-a nők túlgondolják a külső kérdését abban a tekintetben, hogy persze mindenkinek más az ízlése, de a legtöbb férfit nem érdekli a smink, köröm, tökéletesre szalkásított test és társai, legyen az ember ápolt, egészséges, lehetőleg boldog/vidám és kedves és ha ezek megvannak onnantól már csak a részletek jönnek, de nem annyira számítanak.

-ha nem tesz semmit/nem próbálja meg (ha adottak a körülmények) egyszerűen nem kell eléggé.

Tudom, ez így egy nagyon nagy leegyszerűsítés és az élet ennél sokkal összetettebb tud lenni, de érdekelne, hogy a másik oldal mit gondol ezekről.