Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csinálok rosszul társkeresésnél?
Sokat gondolkodtam rajta, hogy kiírjam e a kérdést, de így másfél év intenzív próbálkozás után kiírom.
27 éves vagyok, eddig egy komoly kapcsolatom volt, ami már több, mint 3 éve véget ért, ebből az utóbbi másfél évet intenzív próbálkozással töltöttem. Nem járok sehova szórakozni, a középiskolai, egyetemi barátok eltűntek, konkrétan szétszéledtünk az országban, így nincs kivel járnom szórakozni, ahol lenne lehetőségem ismerkedni. Marad az internet.
Jelenleg 3 társkeresőn vagyok fent, ha véletlen el is jutok valakivel beszélgetésig akár telefonálásig, valahogy soha nem jutunk el találkozásig.
A másik probléma, hogy a legtöbbel, akivel kialakulhatna beszélgetés a társkeresőben, nem válaszolnak az üzenetemre (nem értem, hogy akkor miért kedvelt), soha nem sablonos szöveget írok, bár azt vettem észre, hogy mindegy mivel kezdek, mert aki akar úgyis válaszol, aki nem, annak bármit írhatok akkor se fog.
Nem a szüleimmel élek, dolgozok, van autóm, bár tény, hogy nem vagyok gazdag, de szegény sem.
Biztos vagyok benne, hogy másnak is van ilyen problémája, arra lennék kíváncsi, hogy másnak hogy sikerült ebből kitörnie?
A virtualitásból szállj le a földre.
Járj sportolni, keress magadnak hobbit, lépj be egy hobbi csoportba; járj kiállításokra, koncertekre, stb.
Nyiss kifelé, ne görcsölj, ne ideologizálj túl semmit. Lazíts minden szempontból.
Egyszóval éld az életet.
Nem kötözködni akarok, de szeritem ez a hobbi dolog még az 50-es, 60-as években volt divat, amikor a gazdag elit elment repülőtúrára, meg európai milliomosok mentek Afrikába elefántot, oroszlánt vadászni.
Ma akinek hobbija van azok olyan férfiak akik már 40-50 körüliek és hétvégén bevetik magukat a műhelybe, fűnyírót, meg láncfűrészt szerelni, vagy a másik véglet, hogy beveti magát a multiméterek közé, esetleg erősítőt, hangfalat barkácsol, mind a kettő férfias hobbi, amikben csak férfiak vannak, akiknek gyerekes feleségeik vannak.
Ma a hobbi az annyit tesz, hogy lemész az edzőterembe és próbálsz haverkodnni. Vagy felfigyel rád egy csaj, vagy nem.
Barátokat nagyon nehéz szerezni, főleg ilyen korban már, túrázni, sátorozni már senki sem jár, meg alapból, pl a túra, erdőjárás, a 20-30 körüli nők ezt nem szeretik, vagy ha szeretik azok hozzák a gyerekeiket is.
Szeritem ez fektetett nyolcas. Várni kell kérdező, várni és majd valami történik.
Csak érdekességnek:
Egyszer egy amcsi csávó kiírta, hogy 300 nővel levelezett, csetelt és csak 4 vagy 5 volt akivel randizott is.
Élőben sohadt nehéz.
Szerintem nehezebb.
Vagy nem mersz odamenni, vagy azonnal kell válaszolni... neten van időd átgondolni.
Ráadásul élőben van aki szóba se ál veled.
Én nem értem ezt a nyavalygást. Itt a közelemben van egy porlepte kisváros, 4..5..(x) bár, kis kocsma, stb van benne. Délután, este ott lógnak a gimisek, középiskolások és az ettől idősebb korosztály is szép számmal. Volt, hogy csak úgy beültem közéjük egy üveg sörrel a kezemben és már beszélgettünk is. Ilyen fiatalon minek a fenének kell ennyire ráfeszülni az online társkeresésre? Bámulni a másik ember legelőnyösebb fotóit miért annyira vonzó dolog? A párkapcsolatban sem fotók fognak egymással szemben ücsörögni, hanem hús-vér emberek.
Mondjuk azt nem vitatom, hogy lehetne akár több offline program is a fiataloknak, mert régebben azért ennél sokkal több volt, viszont azt is látni kell, hogy sajnos egyre kevesebb a fiatal és ők is inkább a nagyvárosokba koncentrálódnak. Az online társkeresés mellett legalább annyi pénzt, időt, energiát, stb kellene az offline társkeresésbe is invesztálni és lehet, hogy előbb jönne a siker is. Szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!