Miért tartunk ott, hogy a férfiak egy jelentős része egész egyszerűen alkalmatlan egy kapcsolatra?

Szerintem az egész társadalomra jellemző, hogy sokan alkalmatlanok, mindenki válogat és álomvilágban él. Az emberek lassan már beszélgetni sem tudnak. Itt is annyi a magányos ember, a társkeresők is tele vannak, mégsem találják meg egymást az emberek. Hát persze, mert ez az egész netes ismerkedés, hogy is mondjam, olyan kicsit eröltetett. Ha személyesen találkozol valakivel ott egyszerűbben kialakulhatna valami, de lassan már nagyon hely sincs, ahol ismerkedhetnél. Ha van is, sokaknak egyedül nincs kedvük elmenni oda.

Nem a netes ismerkedéssel van a baj, hanem az emberek nem tudnak normálisan ismerkedni. Rengeteg ismerősöm van, akik a “való életben” ismerkedtek, sokan szetmentek, ellenben akik netről ismerkedtek, évek után is jól megvannak. Ez teljesen egyéni. Az emberek többsége nem tudja magáról, hogy milyen, mit keres és ki illik hozza. Ezért nem működnek a kapcsolatok.

Sajnos nem kaptunk arra választ, hogy mi a probléma a mai férfiakkal. Arra pedig az oldalon sosem érkezett válasz, hogy mit kellett volna tegyünk férfiként az elmúlt 20-30 évben, hogy vonzódjanak hozzánk. Tanuljunk? Tanultunk! Fejlesszük a személyiségünket? Fejlesztettük! Férfiként azt is látjuk, hogy aki alkalmas a hosszú távú elköteleződésre nőként, már réges régen kapcsolatban van... Ha szakítana is valaki, akkor több száz kérője akad azonnal....

Mi a baj veluk? Drogoznak, b.zik, gyerekgyűlölők, nògyűlölők, vagy fogatlan igenytelen vén kéjencek, szatírkodással ismerkednek a neten, meg a párjuk mellett, családot elhagyják, csak ürítésre mennek, meg par ilyen aprósag.

Ma 11:27... ha kijózanodtál, kérlek gyere vissza....biztos értelmes eszmecserét tudunk majd folytatni! :D

Szerintem is inkább a megfelelő családi minta hiánya a bűnös. A Nők is úgy választanak társat, hogy "ha a generációmban nem lehetett számítani az apukára, akkor max. a legjobb génekkel rendelkező férfiaktól szeretnék gyerekeket"...

Bocs, de nekem nem ez a tapasztalatom. :D tizenéve vagyok házas, a férjem egyáltalán nem alkalmatlan. És ahogy most "szétnézek" a baráti/ismerettségi körömben, ott sem ezt látom. Szerintem nálad van a hiba.

Nem kéne ezt csupán a férfiakra mondani, hogy alkalmatlanok komoly kapcsolatra, ez a nőkről is elmondható. A baj szerintem inkább az, hogy: a párkapcsolat addig szép és jó, ameddig csak a közös programokról szól, meg hogy jó a szex, stb. A szerelem egyszer bizony elmúlik, hol hamarabb, hol később és átalakul szeretetté. Ezt sokan "kiábrándulásnak" hiszik, és továbbállnak, a megbecsülés, és a kitartás hiányzik a kapcsolatokból. Sok ember a problémát csak elkerülni akarja,nem akar vele szembe nézni,és megoldást keresni rá, nem tud konfliktust kezelni és normálisan kommunikálni, egyik kapcsolatból a másikba ugrik, úgy is jön jobb, szebb, stb. és nem tud függetlenedni a "nagy Ő" ideájától, ez az ördögi kör.