Mennyiben formált téged ha sok párkapcsolati csalódáson estél át?

Huszonévesen kár, hogy lehúztad a rolót. Mindenkit ér csalódás, vagy magánélet, vagy munka terén és mégis feláll, tanul az esetekből.

Az, hogy most te egyedül elboldogulsz is csak egy bebeszélés, egyfajta nyugis duma önmagadnak.

Sajnos annyira nem szereted saját magadat, hogy nem hiszed el, hogy más is szeretni tudna.

Ami valahol igaz, mert hosszútávon nem lehet téged szeretni önmagad helyett.

Először megkéne szeretni magad és a hiányosságaidon javítani.

Akkor leszel boldog szingliként vagy akár társ mellett a jövőben.

1 éves kapcsolatban ha nem szeret beléd akkor nem szeret és kész. Nincs rá magyarázat miért nem szeret beléd azért nem tudott választ adni. Egyébként ha valaki 2 év után azzal jön elő, hogy elmúltak az érzései az beléd nem volt szerelmes soha, csak fellángolás voltál.

(Ami tart 1-2 hétig minum - 2 évig maximum)

De hát nem lehet megmagyarázni tényleg miért csak fellángolás vagy, miért nem tud beléd esni sehogyse valaki. A szerelem nem úgy működik, hogy " na most ez jó lesz, mert szép, okos, jól kijövök vele szóval most belészeretek" egyáltalán.

Az csak jön kérdés nélkül.

Neked még nem jött el az a személy akivel kölcsönös lenne az érzés.

Nem kell, hogy hiba legyen benned. Tényleg lehetsz te tökéletes is egyedül ezen a földön akkor se biztos, hogy valaki belédszeret, vagy, hogy te viszonozni fogod.

Egyszerűen szeresd magad, legyen több önbizalmad és ha az megvan akkor boldogabb leszel szingliként, vagy partnerekkel évekig, életed végéig.

Amúgy meg mint tudjuk a szerelem legtöbb esetben elmúlik, szeretetté alakul át, vagy keveredik a szeretettel időnként.

Fölösleges hajtani, de eldobni is az.