Szemét vagy, ha hogyha nincs ló jó a szamár alapon választasz partnert, de ha nem találsz partnert, tehát a lovat keresed akkor adj le a mércédből keresd a szamarat, mi ez az ellentmondás?

Önvizsgálatot kell tartani. Hogy vannak-e gátlások vagy olyan elvárások, amelyek tulajdonképpen nem fontosak.

Pl nekem ilyen volt a kor. Elvártam, hogy ne legyen fiatalabb (egy perccel sem). Na ez pl egy buta elvárás. Mi van ha két nappal fiatalabb? Semmi.

Viszont a fontos elvárásokból nem szabad lejjebb adni. (pl Legyen vonzó számomra)

"Nem működik úgy egy kapcsolat, hogy nem kívánod eléggé a másikat és nem szereted."

De ha nem adsz esélyt azért, mert nem kék szemei vannak hanem zöld, vagy nem diplomás és közben összeillenétek akkor egy idióta vagy.

Ha meg az instanők az álomkép akkor el van vágva a nyakad.

Az a helyzet, hogy attól, hogy nem vagy szerelmes a másikba, de tetszik, vonzó számodra, jól megvagytok, kompromisszumot tudtok hozni, szeretitek egymást akkor simán leélhetitek együtt az életeteket. És az nem lejjebb adás a szó szoros értelmében. Onnan nézve, hogy a szerelem legtöbb esetben úgyis elmúlik, átalakul szeretetetté és az tart titeket össze úgyis.

Az egyik legszebb dolog a szerelem, de elmúlik legtöbbször. Kevesebb az olyan pár ahol évtizedet kitart. Szerencsések. Bár egy csomó olyan eset is van rajtuk kívül, hogy bebeszélik maguknak hogy azok még mindig és úgyis valahol király. De ahol a szeretet uralkodik, tisztelet az sem eldobható kategória.

Aki váltogatja a partnereit, mert az örök szerelmet keresi nem biztos, hogy megtalálja, de persze szíve joga.