Létezhet, hogy egy férfi csak a külseje miatt nem kell senkinek?

Még egyszer megkérdezem, mert erre nem kaptam választ, csak a szokásos sértegetések jöttek: akkor mégis minek járkáljak társaságba, ha nem élvezem azt? Miért mondjátok, hogy ott annyival könnyebb ismerkedni? Most írtam példát arra, hogy mennyire nincs értelme és mennyivel nem teszi könnyebbé a dolgot.

Azt meg ugye észreveszitek, hogy nem teszitek kedvelhetőbbé számomra az embereket? Te is ismeretlenül elkezdesz lehülyézni, miután teljesen jogos érveket hoztam fel, te senkiházi? :)

Ejj, a végén csak felidegesítettem magamat a rosszindulatú trollokon, pedig eddig direkt nem reagáltam az ilyen jellegű kommentekre. :D

Ja, várjunk már! Hát volt egy próbálkozásuk, tényleg, elfelejtettem! Elküldtek a csajnak pár fotót rólam - nem, nem egy angyalarcú modell volt a lány (nem tudom, azóta milyen), mielőtt jönnek az ilyenkor elmaradhatatlan konteók. Nos, kép alapján, ismerkedés nélkül vissza lettem utasítva, sőt utólag megkaptam a screenshotot is a chatről: "hát kösz :D nem", ennyit mondott rólam a "hölgy". Szóval ennyit arról, hogy azért nem kellek, mert szar ember vagyok, mint ahogyan azt ti a vélhetően pszichológiai szakirányú, komoly, elismert diplomátokkal megállapítottatok többéves ismeretségünk és hosszú beszélgetéseink után.

Egyébként én már nem haragszok rájuk ennyi év elteltével, igaz, ehhez az is kell, hogy tudjam, hogy pontosan ugyanolyan szerencsétlenek ők is, mint én. :D Egyiküknek volt egy négyéves kapcsolata, de se azelőtt, se azóta semmi, csak fölösleges körök és meddő próbálkozások. A másik valami 1 év után lett elzavarva. Se alkalmi, semmi egyéb nincs egyiküknek se. A többiekről nem tudok, bár igazából nem is érdekelnek. :D Úgyhogy tudom, hogy nem vagyok egyedül, de még mindig többen vannak azok, akik már rég házasok, esetleg gyerekük is van (mondjuk azt pont nem akarok), boldogan élnek ketten, ami azért jobban zavar, mint amennyire nyugtat az a tudat, hogy nem én vagyok egyedüli balfsz.

@48

Ááá, annyira vártam már erre a klasszikusra! :D Mielőtt számot adok róla (amit nem igazán érzek szükségesnek, de nagyon unom magamat), csak egy kis kitekintés. Ugye mondtam, hogy egyik FB-os csoportban nők egymásra rálicitálva írták, hogy nekik semmi szükségük emberi kapcsolatokra a párjukon kívül. Na, furcsa módon senki nem kérdezte meg tőlük, hogy akkor mégis mi szükségük férjre... Egyébként ahogy mondani szoktam: aszociális vagyok, nem aszexuális. Ugyanúgy vágyok az intimitásra, mint más, és nem feltétlen csak a szexre. EGYETLEN!!! személyre van szükségem, aki a cinkosom, akivel ugyanazok vagyunk (és ezáltal ő is ugyanúgy viszonyul az emberekhez és megérti, sőt igényli ő is, hogy ne 0-24-ben egymáson razsnyakoljunk), akikkel osztozunk egymás örömében és bánatában, akikkel szeretők és legjobb barátok is vagyunk ezek mellett. Fura, mi? :D Mármint vélhetően fura, mert ez a teljesen evidens, magyarázatra szerintem egyáltalán nem szoruló kérdés minden esetben felmerül. Egyébként én felelősséget vállalnék, mint látod, csak senki nem kér belőlem.

@49

Igen, ebben van valami. Csak, tudod, miután nem ez a lány volt a kivétel, hanem hogy SOHA NEM is volt kivétel (egy 5 hónapos kabarét leszámítva), kicsit már unalmassá válik a sztori és nem igazán vagyok már toleráns a lepattintásokra. De tudod, mi még a felettébb mulatságos? Az elmúlt néhány napban 3 fő értékelte ki a társkeresős profilomat; tudod, mit mondott mindegyik? "Nincs veled semmi baj." És ezzel is tele van már az, aminek tele kell lennie. Miért nem lehet megmondani, hogy mi bennem olyan okádék ocsmány?! Csak mert, totál logikusan gondolkozva, ha nem lenne velem semmi baj, akkor társkeresőn 1 teljes hónapot és megközelítőleg 2000 jobbra húzást nem 0 egyezéssel zártam volna; sőt, még talán az is megtörténhetne, hogy munkahelyen odajön valaki, amit mondjuk nem várok el, de az már talán életszerűbb, hogy visszahallom, hogy tetszek valakinek. Talán nem kell mondanom, ilyen hányszor volt még. Háromszor amúgy, de az egyik válaszadóval ellentétesen én azon a véleményen vagyok, hogy nem az NDK-s súlyemelő style, nem is a kisgyerekes cigánylányok, de nem is a kórosan elhízott, végtelenül ostoba nők az a szint, amiben nekem válogatnom kellene.

(Egyébként nem tudom, melyikőtök írta a durván személyeskedő választ az előbb, de... ha tudsz normális helyesírással, kulturáltan írni, akkor miért kell ennek a totál ellentét produkálni? :D )