Örök magányosak: hogyan teszitek túl magatokat azon, amikor a barátok mellőznek a szerelmük miatt?

Volt idő, amikor nekem is rosszul esett. De elmúlt, túl kell élni ezt is. Mindenkinek vannak az életében nehezebb időszakok, ha nem emiatt, hát akad más probléma. Nem haragszom a barátaimra, szerintem természetes, hogy a párkapcsolatuk kialakulásánál elmaradoztak, ez így van rendjén. Amikor párokhoz csatlakoztam be időnként, néha engem is zavart a dolog, de egy idő után el tudtam engedni, tényleg sokkal jobb, ha az ember nem rugózik ezen. Tudom, hogy nehéz nem tudomásul venni, de jó értelemben le kell tojni, és akkor tudja az ember túltenni ezen magát. A túl gyakori bandázást amúgy már nem is kívánom, időnként jól esne, de a rendszeres bratyizás már terhes lenne. Inkább a mindennapjaimban hiányzik, hogy nincs kivel megosztanom az örömeimet, nehézségeimet. De ez van. Most már örülök, hogy a szüleimmel tölthetem az ünnepeket, a szabadidőmben pedig segíthetek nekik, amennyit tudok. Próbálom értelmesen eltölteni ezt az időt is.

F