Van itt olyan, aki hasonlóan érez az online (akár offline) társkereséssel, mint én?

Volt már 2 hosszabb kapcsolatom is (3 és 2 éves), mindkettő különböző okok miatt szakadt meg, se osszessegeben a szakitasok ellenére úgy éreztem, hogy mindkettő kapcsolatom elég jó volt és szerettük egymást.

Viszont lassan 1 éve, mióta szingli vagyok ismét, egyszerűen nem találok magamnak párt. Nyáron sokat ismerkedtem személyesen, most inkább online (tinder és társai), és vágyom egyszerűen egy olyan társra, akivel önmagam lehetek.

De egyszerűen ezek a randik sehova sem vezetnek. Vagy nem is jó (eloben teljesen más, mint online) és nekem nem tetszik, VAGY tok király a randi, el is beszélgetünk (és még rá is kérdeznek, hogy lesz-e következő), a randik után úgy elhalnak a beszélgetések, már nem keresnek vagy ha igen, akkor az egész langyos viz és már nekem is elmegy a kedvem. Őszintén szólva, sosem éreztem ilyet korábban, de most úgy érzem, hogy totálisan kiégtem. Le is töröltem magamat mindenhonnan, mert ennek az egész társkeresési mizerianak se eleje, se vége és egy sablon sztorira húzhatók általában a randik.

Az exem óta 1 srác volt, aki ténylegesen el is csavarta a fejem (de őt koncerten ismertem meg), de abból sem lett semmi pár szexen kívül, igazából nekem komoly kapcsolat volt a célom, eleinte úgy tűnt, hogy neki is, és talán ennek reményében mentem bele ebbe a hülyeségbe. De ez is - mondanom se kell - csalódással végződött aztán.

Úgy érzem, lelkileg kimerültem és feladtam az egészet, talán bele is fásultam ezekbe a körökbe.

Nem igazán tudom, mi a baj (velem lenne baj, vagy mi?). Külsőre és belsőre normális vagyok, van rendes munkám és értékrendem. Illetve persze hibáim nekem is vannak, de osszessegeben egy szórakoztató és mélyérzésű embernek tartom magam.

Van 1-2 fiú barátom és annak ellenére, hogy ők tényleg barátok (nem mindenkivel barátságnak indult), és már baratnojuk is van, kérdeztem, hogy mi a gond velem? És igazából ok is azt mondják, hogy nemhogy gond nincs velem, de ők engem, mint nőt, átlag felettinek is tartanak. Illetve van egy srác ismerősöm, akivel jóban vagyok (ő is régen többet akart, de én akkor még nagyon szakítás után voltam és nem is nyitottam, aztán ez így maradt baráti viszony), és ő is pont valamelyik nap mondta, hogy mindig mikor rólam lát képet, az van benne, higy bárcsak az ő csaja lennék. 😃 Tudtommal már ő is ismerkedik valakivel, meg nekem személy szerint kevésbé is jön be a srác (teljesen más az érdeklődési kör is), de tényleg egyszerűen nem értem, hogyha az ismerősök ezeket mondják, miért járok mindig így a randikon..

Ti is jártatok hasonló cipőben?