Mikor érezted azt legelőször, hogy reménytelen vagy, és valószínűleg örökre egyedül leszel?

Ha valami okból nem megy az ismerkedés, képtelen vagy kialakítani kapcsolatot, akkor de, dolgozni kell magadon. Ehhez nem kell trauma, csak őszintén kell magadhoz állni. Csak ez sokkal nehezebb, mint elmerülni az önsajnálatban. A külsőn mindig lehet dolgozni, ha nyitott szemmel jársz, az utcán mindenféle embernek van párja. Nyilván le leszek pontozva, de nem igazán zavar. Szerintem rossz vicc, hogy sokaknak soha egyszer eszükbe nem jut magukba nézni, minden más kifogás helyett.

Ez már full másik téma, szóval nem fejtem tovább, de a másik amitől falnak megyek, hogy sokan akiknek savanyú a szőlő szokták írni amire a 13as utolsó mondata utal: vonzó megjelenés=romlott, negatív jellem, bezzeg a kevésbé vonzó megjelenés=jó, kedves, visszahúzózó jellem. Baromság, ez nem törvényszerű. Nem a külső harározza meg a jellemed.

Én voltam a 13-as is, nem erre utalt az utolsó mondatom, fölösleges kombinálni. Csak annyit jeleztem, hogy bizony, aki elég jól néz ki, az nem baj, ha "uncsi", nem humorherold stb., míg egy előnytelen külsejűnek ezt már bőven nem "bocsátják meg". Azt meg már végképp nem, ha mondjuk lusta, sunyi, bántalmazó, hadd ne fokozzam, miközben egy jó megjelenésű embertől még ezek is beleférnek sokaknak.

Nyilván az igaz, hogy ha végigsétálsz az utcán, mindenféle embereket látsz párral. De azt nem láthatod, hogy mi a helyzet a vonzalommal közöttük és milyen úgy en bloc a kapcsolatuk. Vonzalommentes, közepesen vagy rettenetesen szar kapcsolata tényleg kb. bárkinek lehet, nem úgy (nem szó szerint) értendő az "örökre egyedüllét", hogy soha még csak ilyen sem jöhet össze. Lemegyek, összeszedek valami hajléktalant, kis pénzzel is megtámogatom, pipa.

A külsőn dolgozni qrvára behatárolt. Én nőként hiába maszkíroznám el magam rengeteg sminkkel (már ha tolerálná a bőröm ugye...), le kell mosni. A hajam sem lehet 24/7 olyan, mintha a fodrásztól léptem volna ki, márpedig akinek csak ezen a fenntarthatatlan módon néz ki elfogadhatóan a haja, az bszhatja. Ruhából sem lehet egész nap abban feszengeni, ami elvileg előnyös számodra (csak épp utálod), élhetetlen. A többit nem is sorolom. Egy férfinak meg még ennyi "lehetősége" sem igazán van. Azért az idézőjel, mert ezek nem igazi lehetőségek. Aki a maga natúr valójában, ahogy egy random csütörtök délután vagy szombat délelőtt kinéz, nem kívánatos, az hiába erőlködik. És nem is lehet úgy élni, hogy folyton ezen munkálkodsz vért hugyozva, mert neked annyit bele kellene tolnod, de még akkor is épp csak alulról közelítenéd az átlagos szintet.

Eszembe jutott még egy:

Szintén 18 éves voltam, unokatestvéremmel beszélgettünk. Össze akartak hozni egy pasival, aki senkinek nem kell, de nekem legyen jó.