37,5 éves vagyok és egyelőre eléggé az ismerkedés elején. Azt is mondhatnánk hogy totál elkéstem de talán nem. Szerintetek még érdemes belevágni a családalapításba ha csak 40-42 éves koromra jutok el oda? Ha igen miért, és ha nem?

Köszönöm az eddigi válaszokat.

Igazából azért is mondtam 40-42-őt mert míg megismersz valakit és belevágsz ilyen életreszóló "projektbe" mint a családalapítás, a gyerek ( és a szülők ) számára is a legjobb ha egy összeillő pár teszi ezt meg és nem csak azért mert a gyerek miatt akarják minél előbb. Sajnos én mint elvált szülők gyereke tudom milyen az amikor csak a gyerekek miatt jön össze két ember.

És hát 42-ig van 4.5 évem, de nyilván én sem így tervezem/terveztem, férfiként sem tartottam ideálisnak a túl késői családalapítást, de mi számít későinek, férfiként?

Nőként továbbra is azt mondom 35-40 max, de férfiként szerintem ez lehet 40-45 is.

Kérdés mit mondanak erre a többiek?

Nem a társadalmi elvárások fontosak hanem a logikus meglátások, azok alapján kell mérlegelni.

Nyilván fel is kell nevelni, és én azt is szeretném hogy még ismerje a nagyszüleit. Erre nyilván ahogy idősödik az ember annál kevesebb esély van, de talán még van valamennyi. Az hogy én nem fogok unokázni az annyira nem zavar, az a gyereknek lesz rossz.

A másik ami necces hogy sok nő csak 2 gyereket tud elképzelni ( még 40 körül is ), és ahogy idősödik az ember egyre kevésbé vágna abba bele.

Ismerek olyan nőt aki 47 évesen vállalt 3. gyereket, szerintem az túlzás. Ahogy a férfinál sem tartom a 47 év körüli apává válást jónak.

9-es nyilván nincs megkötés de ez egy soktényezős dolog és nem csak magunkra kell gondolni, talán ebben sokan máshogy gondolkodnak, de a gyerek érdekeit is nézni kell, meg persze az anyáét is, hogy ő milyen idős.

Az ideális továbbra is a 30-as korosztály de manapság nehéz ebbe beleférni, főleg az anyagi meg egyéb dolgok miatt.