Hol keressek így társat?

33.: Szolgalelkű csicskának tartasz mindenkit, aki egy párkapcsolatban havonta egyszer úgy megy bevásárolni, hogy a párjának is vesz egy szatyornyi cuccot (amit a párja fizet saját magának). Szolgalelkű csicskának nevezel mindnekit, aki heti 1-2 alkalommal úgy főz, hogy a párjának is jusson belőle (amit a párja fizet saját magának). Szolgalelkű csicskának nevezel mindenkit, aki pár naponta kiviszi a szemetet. Szolgalelkű csicska szerinted mindenki, aki mindezt csupán azért teszi, mert ez a normális.

34.: Elég egyszerű oka van annak az "óriási ellentmondásnak", hogy én tiszta érzelmeket tartok egészségesnek mindkét fél részéről, de "ennek ellenére" leírom a 60 eFt-os összeget. A magyarázat: akik szerint csak az érdek számít, azok megkérdezték, hogy az érzelmektől elvonatkoztatva mi a "biznisz" az "ajánlatomban". Rejtély megoldva, ellentmondás leleplezve, ez volt a nagy logikai csavar. Megkérdezték, ezért leírtam a választ. Na?

De akkor most te is oldj meg nekem egy rejtélyt, kérlek! Tulajdonképpen mi az a teljesítmény, ami a 60 ezer forintot kevéssé teszi? Pontosan milyen gályázásról is írsz, kifejtenéd? Akárhogy számolok, egy bolti házhozszállítás nálunk 1000 Ft körül mozog. De adok érte ötezret. Milyen tarifát tartasz normálisnak pl. egy ablaknyitásért? Te hány százezret fizetsz a párod havonta azért, hogy néha mozduljon meg érted egy kicsit? Gályázás... Komolyan, úgy csinálsz, mint ha a McDonald's-ba keresnék konyhai robotot. De ha már itt tartunk, kedves üzletemberem/üzletasszonyom: az én "állásajánlatom" magasabb órabérre jön ki, és zömében home officeban végezhető, végzettséget és tapasztalatot pedig nem igényel. Na szóval, milyen gályázásról írtál, miben szakadna meg pontosan a "bejárónőm"?

Bár én továbbra sem üzletként tekintek erre, hanem párkapcsolatként. De ha jól értelek, akkor te - idézlek - azt tartod "állva hugyozásra" méltónak, ha folyton shoppingolunk, bulizgatunk, utazgatunk, meg ilyesmi "minőségi idő". Talán meglep, de nem mindenki egyforma. Van olyan, aki jól érzi magát úgy is, hogy szeretetben, békességben, nyugalomban elvagyunk egymás mellett itthon. Valakinek nem az a buli, ha elrángatják ejtőernyőzni, hanem ha szabadon nézhet otthon sorozatokat, olvashat könyveket, pihenhet, tanulhat stb. Valaki nem attól érzi szeretve magát, hogy elmegyünk jól lerészegedni, hanem ha mesélhet az élményeiről, nehézségeiről, mellette vagyok érzelmileg, támogatom tanácsokkal is, megöleljük egymást, közös jövőn dolgozunk, segítem szakmailag és emberileg stb. Kölcsönös szeretet, jóság, hűség, igyekezet, megbecsülés. Ha ezen a síkon gondolkodunk a száraz pénzügyek helyett, akkor iks igaz, hogy sokkal többet adok, mint várok. Ráadásul részemről ez instant és tartós, tehát a pénzügyi extraprofittal ellentétben még azt sem kell megvárni, hogy felépüljek és folytassam az informatikus vállalkozásomat: az érzelmi főnyeremény azonnali, mert könnyen és stabilan köteleződöm el egy párkapcsolatban, még ha a gyakorikerdesek.hu legkevésbé empatikus válaszolói között nem is ez a pozitív kisugárzásom mutatkozik meg.

Na de visszatérve a "gályázásra", megtudhatjuk mire gondolsz, mi az az embertelenül nagy munka?

36.:

Olvashatjuk ezt valakitől, akinek a 35 hozzászólás után sem sikerült 1 hasznos választ adni arra az egyszerű kérdésre, hogy hol keressek így társat... Nem érted, hogy mi a különbség a nagyon alacsony és a nulla esély között, vagy talán csak szándékosan éled ki a frusztrációdat egy - az alacsony esélyeit megragadni igyekvő - ember demotiválásával, sértegetésével. Hülyézni azt tudsz, de a problémát és a megoldási kereteket értelmezni láthatóan nem vagy hajlandó. Nem az a kérdés, hogy miért rossz, hanem hogy miként valósítható meg az elképzelésem, akár csekély eséllyel is. De oké, téged ez nem izgat, világos.