Akiknek viszonylag későre jött össze barátnő, tulajdonképpen min kellett változtatnotok?

Nem is tudom, igazából engem egész sokáig nem nagyon érdekelt a kapcsolat, kb. 18 éves koromig nem foglalkoztam ezzel, a saját dolgaimmal voltam elfoglalva. Meg éretlen is voltam az egészhez. Nem volt olyan, hogy konkrétan valamin változtassak, nem emlékszem ilyesmire.

35f

12. Ez a red pill..

hát én pont azon dolgozom, hogy átlendüljek ezen a gondolkodáson, de nem egyszerű

Amikor az alfát nem szerezheti meg jó lesz a béta is

Ezért inkább nem randizok, vagy csak komolytalanokkal 27 éves kor feletti nőkkel

Mi számít viszonylag későnek?

21 (már majdnem 22 voltam) évesen lett először (és utoljára) csajom, a vakszerencse sodort minekt össze és ő valamiért annyira odavolt értem, hogy kvázi "felszedett".

Na jó igazából hónapokig húztuk egymás agyát, meg egyszer velem akart lenni másszor már inkább nem, volt hogy úgy voltunk inkább nem is akar semmit tőlem, volt hogy csak "kavarni" akart stb. Aztán végül összejöttünk. Mondjuk akkoriban még jól néztem ki, csak a csajozáshoz voltam rettentő, de valami eszméletlen béna...

Aztán megcsalt és kidobott, már nem feleltem meg az igényeinek.

2 éve aztán a covid után kiszabadulva, összejött pár "érdekes" dolog, volt egy alkalmi "kapcsolatom" is, majdnem összejött egy normális kapcsolat is, de végül abból nem lett semmi én pedig feladtam a dolgot végleg.

Ahhoz hogy 2 éve mindez "sikerüljön" annyit változtattam, hogy igazából "kifordultam" önmagamból, minden hülyeségben benne voltam, balhéztam és eléggé pofátlan, sokszor gátlástalan módon kezdtem viselkedni. Eljártam folyamatosan kocsmázni, főleg egy haverommal aki szintén elég zűrös volt akkoriban, bebaßtunk mindig mint a szar, drogoztunk és fostam mindenre jó magasról. Simán beleálltam minden balhéba, voltak verekedések, összetörtem magam párszor stb.

Érdekes ez valahogy bejött a csajoknak, amikor normális, szerény, intelligens ember módjára viselkedtem, mint amúgy ahogy szoktam az valamiért nem volt elég jó senkinek.