Ki lehet égni a társkeresésben?

32 éves férfi vagyok, bár a korom sokat nem számít, mert jóval fiatalabbnak tűnök külsőre.

Elég kommunikatív vagyok, ami szerintem ilyen velem született képesség, meg munkámból adódóan is sokat fejlődtem benne.

Elég sok randim volt a tinderen keresztül, ami szerintem nem annak köszönhető, hogy én annyira magas szintet képviselnék, hanem annyira alacsony szintet képvisel az átlag, hogy már a nők azt is értékelik, hogy tudom vezetni a beszélgetést, vagy nincs 5 perc után néma csend.

Viszont nagyon nehezen nyer meg bárki is és koromnál fogva már az ilyen felszínes, rövid távú kapcsolatokba (kalandokba se) bele se fogok, mert nem tölt fel.

Most elég intenzív volt az elmúlt háromnegyed-fél évem ismerkedés terén, és azt vettem észre magamon, hogy totál kiégtem az internetes ismerkedésben.

Nem szeretem már lefutni a fölösleges köröket, a másikat megismerni úgy, hogy nagy a valószínűség mögötte, hogy nem lesz belőle semmi. Most eljutottam arra a pontra, hogy nem is nyitok emberek felé, hanem majd a sors hozza amikor hozza. De volt már korábban ilyen attitűdöm és volt, hogy 1 évig párkapcsolatom se volt, mert nem nagyon sodorta a sors elém.

Ki lehet égni az internetes ismerkedésben? Női ismerőseim számoltak be erről korábban és mindig kacagtam, mert nem értettem, hogy ilyen létezhet, de úgy néz ki engem is utolér.

Vagytok így vele? Aki beleesett ebbe a gödörbe az inkább elkezdett nyitni élőben emberek felé? Sajnos a környezetemben senki sincs jelenleg aki felkeltené az érdeklődésem, így maximum a random belebotlok story működhetne, de annak kicsi a valószínűsége.