A nők miért nem emberség, lélek alapon választanak párt?

Miért külső alapján? Miért szabnak értelmetlen kikötéseket, hogy ilyen-olyan magas, sportos, modell arcú legyen? Meg a szerelem kortalan is, miért nem akar egy érett, 30 körüli nő egy 40-55 körüli pasast, mikor bőven ugyanabban az életszakaszban vannak? Ugyanúgy a mókuskereket hajtják, és simán lehet ekkora különbséggel családot is alapítani. Ha egy nő szépnek született és fizették a szülei egy egyetemet, miért lesz rögtön hatalmas egója? Egyikről sem ő tehet, miért is lenne rosszabb egy ugyanolyan észbeli képességekkel rendelkező, de nem olya tanult, nem olyan szép férfinál? Milyen alapon helyezi magát fölé?

Ha állításuk szerint komoly kapcsolatot akarnak és elvárják a hűséget és az agresszió hiányát akkor miért olyanokhoz csapódnak, akiktől biztos, hogy nem kapják meg? Egy olyan férfi aki után millió nő rohan, nem fogja ezeket megadni, mert neki nincs akkora értéke a nőnek, mivel bármikor kap másikat. Nem az jön neki természetes módon, hogy mondjon nemet a lehetőségekre, ha pedig ideges, akkor nem áll érdekében asszertívan, szépen megbeszélni a dolgokat, hanem odacsap, bunkózik, kiéli az aktuális dühét, mivel nincs rá nézve következménye. Úgyis vagy elnézik a külseje miatt, vagy ha nem, akkor talál másik barátnőt.

Miért nem lehet megérteni, hogy egyszerre nem kaphat meg egy nő mindent is? Ha nem lélek alapján választanak akkor önként bólintanak rá a megaláztatásokra.