Miért választott egy 30 éves pasi egy 35 éves nőt párjául, ha egy 25 évessel ismerkedett?

A csapon is az folyik, hogy a 10 év korkülönbség az ideális a férfi javára; meg hogy szegény idősebb nőket lecserélik fiatalabbra; meg hogy a fiatalsággal nem lehet intelligencával meg egzisztenciával versenyezni, mert a férfi úgyis a fiatalabbat, feszesebbet választja; és még sorolhatnám... Ehhez képest én teljesen mást tapasztalok egy konkrét szituációban, ami miatt fáj a szívem.

Van egy férfi, akibe valami elképesztő elemi erővel beleszerettem. Általában a fejem tudja irányítani az érzéseimet, de most nem tudok a szivemnek parancsolni, pontosabban mondva nem tudok a biológia ellen ésszel harcolni. Mert plátói alapon van egyelőre ugyan, de szeretem. Nagyon. Sokat is szomorkodom amiatt, hogy nincs köztünk semmi.

A szóban forgó férfi 30 éves. Én 25 vagyok. És a nő, aki elhappolta őt előlem, 35 éves. Szóval látjátok, rohadtul kamu, hogy a férfi mindig a fiatalabbat választja, mert nem. Pedig jól nézek ki, tanult is vagyok, szerintem jól járna velem kb. bármelyik pasi, akinek az esete vagyok. De ő azért ejtett engem, mármint a velem való flörtöt és ismerkedést, mert beleszeretett ebbe a másik nőbe, aki nálam kereken 10 évvel idősebb. Az nem kevés különbség 2 nő között. Őt akarja, beleszeretett, ez egyértelmű.

Mind a hárman amúgy szeretnénk családot, hazasságot mielőbb. Én is, az a másik 35 éves nő is, és a pasi is. Úgy is ismerkedtünk, hogy komoly szándékkal. És én durván beleszerettem. De ő megismerte azt a másik nőt, és ejtett. Nem szeretne tovább ismerkedni, randizni. Azzal a növel csaladot fog alapítani, elveszi, ebben 110%-ig biztos vagyok, mert a pasi nagyon szeretne már apa lenni.

Nagyon fáj ez az egész. Magas, barna hajú, átható kék szemű hapsi. Nagyon jóképű, és olyan okos, humoros, segítőkész, hogy az nem igaz. Tök jól süt-főz, szeret is, annyira örültem, hogy végre olyan hapsim lesz, aki ilyen. Tudatosan él, nem csak bele a vakvilágba.