Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lehet elfogadni az örök magányt?
Amikor még évtizedeket fog még élni az ember úgy, hogy minden csak egyre rosszabb lesz, ő már csak egyre csúnyább lesz és öregebb és esély sincs már arra, hogy valaha legyen párja?
Amikor már az önfejlesztés és a hobbik sem hoznak boldogságot, mert mindent vagy egyedül csinál vagy egy olyan ad-hoc társaságban, ahol többeknek van barátnője, neki pedig nincs senkije és nem is lesz?
Aki hasonló helyzetben van, mi az, ami segített?
Érte már el valaki a nihilizmus azon szintjét, hogy minden mindegy és lényegtelenné válik?
#20: Ebben csak azt nem értem, hogy én mikor ezzel a profilképpel Tindereztem: [link]
Nem azt mondom, hogy pörögtek a matchek, azt sem, hogy Brad Pittek kapkodtak utánam, sőt, még volt pár match, aki csak azért matchelt, hogy elmondja mennyire rusnya vagyok, de néhány NAP alatt volt pár egész vállalható forma.
Tehát nem a fogatlan/öreg/segédmunkás akiket itt előszeretettel hoznak példának. Ilyen kissé visszahúzódó srácok, fitymaszűkületesek meg anyjukkal élő közmunkások.
Lehet, hogy az oda-vissza emberi kommunikáció csodája, hogy bármelyikkel le tudtam volna szervezni egy randit?
válasza:21.
Miért nem ismerkedsz a tizenhatossal? Tőled is megkérdezem ha már ő nem válaszolt...
válasza:19., 22.: Már a 0. pontnál eleve bukó az egész, ugyanis itt is felmerül egy 100 km-es távolság. Fogadjuk el, hogy ez nem mindenkinek opció, és ne jöjjünk már azzal a szemétkedő hozzáállással, hogy "akkor úgy kell neki, mi a f*szt válogat?!", miközben akik nem küzdenek társ/partnertalálási nehézségekkel, azoktól teljesen validnak tartjuk, hogy élhető közelségből akarnak valakit.
21.: Az említett esetekben nyilván nem volt oda-vissza emberi kommunikáció... Csak úgy a semmiből, egyetlen mondatot sem váltva jutott el a dolog a találkozó felmerüléséig. Ezt már te sem gondolhatod komolyan. Mondjuk igen, lehet, ott szúrtam el, hogy ghosting után nem kezdtem el nyomulva zaklatni őket, 5-10 csupa nagybetűs, fél sornyi kérdőjellel megszórt üzenetben magyarázatot kérni, hogy na most akkor mi van, miért nem lesz semmi. Vannak, akik még ezt a szintet is emberi kommunikációnak tekintik, nem vagyunk egyformák, én inkább úgy gondolom, érteni kell az egyértelmű jelekből, nem pedig már csak abból, ha "ordítva" az arcodba vágják a nemet.
válasza:Ja, ami még a matcheket illeti. Elég hihetetlen, hogy ezzel a képpel sikerült bármit elérni, de tegyük fel, mégis igaz. Valószínűleg az történt, hogy mivel úgysem volt tétje, szűrés nélkül ment jobbra mindenki. Talán a másik oldal részéről is valami hasonló.
Aki viszont tényleg megfelelő partnert/társat keres, az szűr. Én Tinderen az összes jó külsejű, komolyabb végzettségű, munkájú, érdekes hobbikkal rendelkező férfit azonnal húztam is balra, mert ez rohadtul nem az én szintem. És ez még szexkapcsolatnál is számít, mert rommá görcsölve magam a másik nagyszerűségétől ugyanúgy nem lehet élvezni, mintha nincs vonzalom, nem működik a kémia. Másba ott nem is nagyon botlottam. Badoon is hasonló volt az elv, csak ott "lefelé" is tudott működni; voltak nálam sokkal gázabb alakok, őket is kiszűrtem. Mivel alig találtam olyat, akivel ne lett volna ordító szintkülönbség (felfelé vagy lefelé), egyezés pedig abból sem lett, így jött az, hogy akkor lássuk, kinek tetszem, az eredményt már ismertettem.
És akkor most kössünk bele abba, hogy rosszul szintezek; nyilván ronda szürke kisegérként az összes jó, kimaxolt életű és profilú pasit jobbra kellett volna húznom vagy be kellene látnom, hogy a nevét leírni alig tudó, káros szenvedélyeitől eltorzult külsejű pusomadezső az én szintem valójában, lehetőleg az is az ország másik végéből.
Hagyjuk már. Amellett, hogy ez az egész online ismerkedés egy erőltetett, izzadságszagú, értelmetlen kínlódás, lássuk be, hogy aki szarul néz ki, annak sehol sincs igazán esélye. Lehet valakije, akit a háta közepére sem kíván, ennyi a maximum. És ezt kellene nekünk mosolyogva, teljes lelki nyugalommal elfogadnunk...
#24: Hagyjuk már ezt a 100 kilométer távolságot. Azt sem tudod hol lakom, hova valósi vagyok. Azt sem, hogy mennyit és hova utazom a munkámból adódóan.
Mintha lenne a fejedben egy elképzelt ideális kép egy elképzelt kapcsolatról és ha annak nem felelnek meg a feltételek ha nem is 100, de minimum 95%-osan, akkor már kuka a másik anélkül, hogy megismernéd esetleg.
Az volt a probléma, hogy az egész kommunikációdból (mármint itt biztosan, de szerintem az ottani is hasonló lehet) süt az elutasítás, mintha arra várnál, hogy egyenesen téged hódítsanak meg, csak még támpontot sem adsz arról, hogy hogyan.
De mivel itt folyamatosan kiírod magadból, hogy neked milyen rossz egyedül, ezért itt látszik az, hogy valójában legbelül te szeretnél kapcsolatot, csak komoly mentális gátjaid vannak.
Ez társkeresőn nem fog látszani, mert ott nem ismerik meg ezt az emberi oldaladat.
válasza: válasza:26.
Nem is akar ismerkedni csak kipanaszkodja magát itt, vagy full kamu az egész.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!