Miért nem tud kikopni a köztudatból, hogy a külső nem számít?

Senki nem állította soha, hogy a külső minden, csak azt, hogy behozhatatlan előny, mert maximum még pénzzel tudsz kompenzálni, de azért nem kapsz őszinte érzelmeket, a személyiségedhez meg szexuálisan nem fognak vonzódni.

Abból indul ki minden ilyen vita, hogy a személyiséget valami plasztikus valaminek gondolják, amit úgy formálsz, ahogy neked tetszik és ha valakinek kivetni valója van benne, akkor mi sem egyszerűbb, azt meg tudod változtatni, ellentétben a külsőddel.

De itt figyelmen kívül van hagyva, hogy ha a külsőd vonzó lenne a másik számára, akkor vele pont passzolnál személyiségileg és már lenne párod.

De mivel a külsőd számára nem vonzó, ezért olyanok jutnak, akik azt állítják, hogy a külsőddel semmi baj nincs, viszont a személyiségedben találnak kivetnivalót. És megkapod, hogy dolgozz magadon vagy fogadd el, hogy egyedül maradsz.

#22: Nem ez minden probléma forrása. Ahogy már jó párszor leírtam, beállhatnék én is a sorba és bevállalhatnék egy boldogtalan középszerű kapcsolatot egy olyannal is, aki számomra esetleg nem vonzó, vagy olyannal, akinek az élethelyzete nem vonzó (gyereke van), esetleg eleve hazugságra épülne a kapcsolat (teljesen eltérő világnézet csak én úgy teszek, mintha egyetértenék vele, hogy megdughassam).

Ezeket egyiket sem akarom, olyan nővel szeretnék lenni, aki elfogad úgy, ahogy vagyok. Egyet sem kell értenie velem, csak fogadja el a SZEMÉLYISÉGEMET.

Na ehhez kellene kimaxolnom a külsőt, csak nem tudom hogy induljak el, mert még ha alakváltó lennék is csak vaktában tapogatóznék, mert az egyik nőnek Jason Momoa jön be, a másiknak Brad Pitt a harmadiknak meg Zac Efron és amelyiknek valamelyik bejön az gondolhatja a másik kettőt csúnyának.

Az alap dolgokat megtettem már rég, már csak specializálódnom kéne valami, akár extrémebb stílus irányába.

#24: De válaszoltam. Jelenleg már semmit, mert innentől már nem lehet általános mértékben javítani a külsőmön, elértem a plafont. Innentől már csak a specializálódás irányába mehetnék el.

Kigyúrhatnám magam ogrévá.

Csináltathatnék tetoválásokat.

Felvehetnék ilyen fültágítós deszkás stílust.

Hordhatnék öltönyt, hogy üzletember stílust sugározzak.

Ehhez tudnom kéne, hogy vannak lányok, akiknél ez az akadálya annak, hogy lefeküdjenek velem.

Tudod, mint mi férfiak, amikor megmondjuk a kövér lánynak, hogy ha lefogyna akkor jól nézne ki. Vagy a tüsihajú lánynak, hogy ha megnövesztené a haját, akkor nőies lenne. Ő kap konkrét választ és utána garanciát is arra, hogy hajlandóak lennénk szexelni vele, ha megfogadná a tanácsunkat.

A nők meg csak levegőbe tudnak beszélni és vagy úgy kezdik, hogy "nekem nem vagy az esetem, de..." vagy úgy, hogy "amúgy ha nem lenne párom bejönnél" ez utóbbi szinte mindig ha szakít a párjával már van neki kilátásban más, tehát esély nincs, hogy épp akkor legyél ott, amikor már túl van a szakításon és még nincs a képben egy újabb.

Erre meg felvenni egy random stílust, amiről azt sem tudom, hogy az adott nőnek tetszene-e? Még az se garancia a nőknél, hogy bizonyos stílusú nő ugyanolyan stílusú pasikat kedvel. Találkoztam én már öltönyfétises rocker csajjal meg hosszúhajú motoros-bőrdzsekis mániás plázacicával. Sőt, színház meg művészetrajongó finom eleganciás nővel is, akinek a mackós kopaszodó melósok jöttek be nagy lapát kezekkel, amik gyakran retkesek is voltak.