33 éves férfi vagyok, láthatatlan a nők szemében. Szeretnék családot, gyerekeket. Hogyan tudtok megküzdeni ezzel a dologgal, hogy teljesen ignorálnak benneteket a nők?

Úgy tudod ezt megoldani, barátocskám, hogy igen igen lejjebb adod a mércét. Az könnyen belátható, hogy ha 33 éves korodig nem jött össze semmi, akkor valami probléma van. Magadon nem tudsz változtazni és nem is erdemes erre időt pocsékolni, akkor sem fogsz annak a réteg nőnek kelleni, akire most ácsingózol. Lecsúszottabb, nincstelen, kétségbeesettebb, esetleg gyerekes, vagy más problémásabb nők között kell keresgélned. Ma már az idősebb, elvált, több gyerekes, ducibb, vagy akár kövér nőknek és ezek kombinációinak is elképesztő elvárása van a külső tekintetében.

A válaszom 0-ra le lesz pontozva, de azért gondolkozz el rajta.

Én is világ életemben láthatatlan voltam a nők számára, hiába jártam el ide-oda, szereztem társaságot, barátokat, haverokat, én szinte soha nem érdekeltem senkit.

Nagyon ritka volt, hogy 1-1 nő érdeklődést mutasson irántam, de ezekből sem lett szinte soha semmi.

Mégis lett barátnőm, igaz már régóta véget ért a dolog, de valahogy összejött.

Azt, hogy te vezető beosztású emberként soha senkit nem érdekeltél még minimális szinten sem, nem akarom elhinni. Ha másért nem ,hát munkahelyeden az előrelépés lehetősége miatt tuti, hogy páran megkörnyékeznek nők.

"Az ismerősi körömben már mindenkinek gyereke van"

És ezért kell neked is?

"Egy kérdésből, egy tanács kéréséből nem hiszem, hogy lehetne értékelni egy amúgy ismeretlen ember érzelmi intelligenciáját."

Nem is magánemberi minőségedben óhajtottam megkérdőjelezni az érzelmi intelligenciád mértékét, hanem mint hivatásszerűen embereket koordináló, magas szintű emberismeretet igénylő pozíciót betöltő munkaerőként. Te nem érzed a kettő közt az ellentmondást?

Akkor irany geomaxxolni a csillios fizetesedbol. Gondolom idegen nyelven azert beszelsz.....

38F incel