Férfiak, nem bántátok meg utólag amikor visszautasítottatok egy nőt?

De volt rá példa!

Nem

Valaki igen, valaki nem. Erre csak utólag lehet rájönni. Engem csaltak meg, (ez is valamilyen szinten elutasítás nekem) el is hagyott, odaköltözött a csajhoz. Fél év múlva meg hívogatott, hogy megbánt mindent, nem is szereti a csajt, mert kiderült hogy egy idióta hisztéria, plusz egy igénytelen retekfészek, aki még a palacsintát is élesztővel akarta csinálni 🙃 annyi volt a reakcióm, hogy mindenjót továbbra is

Akiket visszautasítottam, azokat nem bántam meg. Az egyik idegbeteg volt, először ő nem jött el randira, és a tetejébe meg is alázott, aztán könyörgött volna, hogy vigyem el őt szórakozni, mert magányos. Nem csoda, hogy virtuálisan rávágtam az ajtót. A másik messze lakott, plusz nem tudom, hány alomból voltak már gyerekei, és a háttérben még mindig ott volt egy se veled, se nélküled típusú "kapcsolatféleségben" az akkori (volt?) kanija.

Soha nem bántam még meg

Én már megbántam.

Nem.

Volt egy munkahelyi szexkapcsolatom, tudtam, hogy férjnél van, de jó volt vele a szex, és nem is akartam többet, de mégis fokozatosan többet kezdett el jelenteni nekem. Később dobott, azt mondta van más. Eléggé rosszul esett, de ő el is ment a cégtől. Később megismertem a leendő feleségem, és pár hónapja randiztunk, amikor beállított a csaj, hogy a régi szép idők emlékére egy du.gást? Elméláztam, hogy jól esne, de aztán úgy döntöttem, hogy nem kockáztatok, mi van, ha kiderül, és amúgy is egy r.ohadt kis r.ibanc. Mondtam neki, hogy van valakim, így most nem venném igénybe a szolgáltatásait. Azóta is rámír időnként, hogy nem vagyok-e szingli.