Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Úgy érzem kedvel, de mégsem hív el randizni?
Lány vagyok. Van egy fiú barátom az egyetemen, akivel nagyon jól kijövünk, viszonylag sok időt töltünk kettesben együtt és mindenféléről szoktunk beszélgetni. Kedves, figyelmes velem, megvár és sokszor megnevettet. Én egyedülálló vagyok (úgy tudom ő is, de nyíltan nem beszéltünk egyikünk szerelmi életéről sem, viszont régebb óta ismerjük egymást, szóval már említette volna szerintem.)
A probléma az, hogy kezdek többet érezni iránta, és néha mintha számára is lehetne köztünk több. Viszont nem akarom elrontani a barátságunkat azzal, hogy a “finomabb jeleimnél” többet teszek, vagy elmondom neki. Egyszer jártam már így, én léptem, és bár abból lett kapcsolatom, mégsem volt tartós, mert mindig ott lebegett, hogy “nem a férfi szerzett meg”. Így ezt most nem merem megtenni, ő fontosabb nekem, nem szeretném elveszíteni a barátságunkat, csak lehet hogy már túl sok idő telt el friendzone-ban.
Szerintetek, ha érdekelném, már lépett volna?
Egy ideje próbálom elnyomni az érzéseimet, de nagyon nehéz, mert még senkivel nem találkoztam, aki ennyire tetszik mind belsőre, mind külsőre. Próbáltam kerülni is, de nem volt tartós, valahogy mindig megtaláltuk egymást.
"a “finomabb jeleimnél” többet teszek"
Megsúgom: NEM érzékeli a "finomabb jeleidet". A legtöbb férfi túl óvatos az ilyenekkel. Amit a nők "finom jelnek" gondolnak, azt a pasi vagy észre sem veszi, vagy félreérti és szimpla barátságnak gondolja.
Ha akarsz valamit a sráctól, KEZDEMÉNYEZZ!
Én meg pont az ellenkezőjét gondolom.
Nekem is volt ilyen barátom, és a finom jelekből nem értett, aztán kiderült, hogy van barátnője. Utólag mondta egy évfolyamtársam, hogy messziről látszott, hogy mennyire bele vagyok zúgva, és mindenki rajtam röhögött, mert rajtam kívül mindenki tudta, hogy nem szingli.
Szóval biztosan észrevette ő, és ha nem kezdeményez akkor nem akar tőled semmit.
Viszont ez már nem barátság a részedről, úgyhogy én biztosan hanyagolnám a jelenlétét.
A baj az, hogy én így is félénkebb, csendes lány vagyok, az hogy egyáltalán ez kialakult így, az is bőven a komfortzónámon kívül van. Egyébként nem meleg, ez biztos.
De akkor szerintetek megérné kezdeményeznem? Ő sem a legextrovertáltabb ember, pont ezért is érzem az összhangot köztünk. Kerülni sem sikerül.
Két gyámoltalan muja ember... basszus, lehet, hogy tök jó párt alkotnátok, egyikőtöknek muszáj kezdeményezni, ha ő nem, hát te!
Ha soha senki nem lépne ki a komfortzónájából, megállna a világ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!