Úgy érzem "megijednek" tőlem a férfiak? Már nem tudok hol tanácsot kérni. Bővebben

"Aztán az se mindegy, hány éves volt az a rokon és milyen alapbetegség éjjel élt"

38 eves volt akkor, nem volt alapbetegsege.

"emiatt húz el mindenki kb maganba szakvizsga után"

De a maganban veges a letszam. Tudod, gazdagoknak nem lehet bizniszt csinalni, ha a vilag 90%-a szegeny :)

37F incel

Az emberek sokszor a velük megegyező körökben mozgók közül tudnak könnyebben társat találni. A közös érdeklődés közös pont is tud lenni az életükben, ill. ilyenkor nagyobb az esély a hasonló egzisztenciával rendelkező társak találkozásának is.

Azt írod, orvos vagy. Az orvosok között talán minden más hivatásnál jellemzőbb, hogy "maguk közül" választanak párt maguknak. Se szeri se száma az orvosházaspároknak. Egyetemi hallgatótársak vagy munkatársak között nem sikerült társat találni? Az orvosi egyetemek jellemzően egyáltalán nem szegregáltak: nagyjából hasonló arányban találhatók meg bennük férfiak és nők. Biztosan vannak egyedülállók a korosztályodban.

Az intellektuális egyszinten levés szerintem jogos elvárás - nem lehet hosszútávú kapcsolatot építeni olyan felekkel, akik között szellemi szakadék tátong: egyszerűen képtelenek lesznek egymással egy értelmes beszélgetést lefolytatni.

A hasonló anyagi állapot bizonyos tűréshatárok között szintén indokolt lehet, különösen, ha a női fél keres többet a másiknál. Nem törvényszerű, de sajnos valóban tud ez feszültségforrás lenni egy kapcsolatban. Nyilván egy szeretetkapcsolat nem erről szól, de a férfiakban van egy velük született ösztön, hogy ti. igénylik, ha gondoskodhatnak a társukról, ha ők adhatják meg nekik a biztonságot - teljesen érthető módon, teszem hozzá -, és ha ez nem teljesül, az könnyen önértékelési zavart okoz náluk. (Mondom, ez azért működhet enélkül is, ismerek is egy ilyen párt, ráadásul ott szintén orvos a női fél, még fiatalok, de több éve házasok, és nagyon szeretik egymást.) Szóval én azt mondom, bizonyos toleranciával támaszd csak ezt a követelményt, és persze nem illő konkrétan rákérdezni. Azt tudakolni, hogy milyen munkát végez, persze teljesen rendben van.

Azt hiszem a lakáskérdésnek kéne a leggyengébb feltételednek lennie - ha egyáltalán szempont kéne, hogy legyen. Ma egy lakást venni, különösen a fővárosban, és még fiatalon is, bizony egy jól kereső állás mellett is kihívás. Én ezt elengedném a helyedben, a többi a fentiek mentén rendben van.

Nem gondolom, hogy lekéstél volna még bármiről is, és szerintem nagyon jó esélyeid vannak orvosként a pártalálásra, s kézenfekvő módon elsősorban a hivatásodbeliek között.

/F