Lehet ebből valami vagy inkább engedjem el?

Van egy biszex ismerősöm aki nem tudja rólam hogy én is az vagyok. Amikor nekem elmondta valamiért még úgy éreztem nem vagyunk annyira jó barátok és nem tudtam neki megnyílni és én is elmondani. Aztán idővel elmélyült a barátságunk, nagyon kedves velem, érzem hogy bírja a hülye fejem. Elsőre is nagyon szimpi volt és éreztem hogy könnyen meg fogjuk találni a közös hangot. A szépsége is megfogott, de akkor még nem éreztem iránta semmi különöset. Ez azzal jött ahogy egyre jobban megismertem a személyiségét és beleszerettem. Korban is passzolunk kb 2,5 évvel vagyok fiatalabb. Már azt hinné az ember, hogy minden adott, de van egy elég nagy akadály. Mégpedig a barátja, akivel 5 éve vannak együtt, és a lány alig várja, hogy élete értelme megkérje a kezét. Annyira tökéletes párt alkotnak, mindig olyan aranyos történeteket mesél. Kicsit irigykedem is, mert 1 egy éjszakás kalandon, néhány részeg csókon kívül egy 3 hónapos kapcsolat (az is 5 éve volt) van mögöttem. Egy szóval semmi értelme nem lenne hogy ott hagyja a nagy szerelmet egy ilyen furcsa lányért, és természetesen ezt nem is várom el tőle. Csak szimplán nem értem miért érzem úgy, hogy ő is többet érez irántam mint kéne, hogy miért mondogatja, hogy hasonlítok a szerelmére, hogy miért válaszol szeretettel a kis jól álcázott utalásaimra. Segítsetek kérlek, hogy mit tennétek a helyemben!