Nőgyűlölővé, besavanyodottá váltam?! Hogyan törhetnék ki ebből az állapotból?

Nem szép dolog, nem is vagyok rá büszke és érzem, hogy ez nagyon rossz állapot. Az évek alatt annyiszor hagytam, hogy átgázoljanak rajtam és átverjenek, magam elé helyeztem a barátnőim és ezzel persze éltek és vissza is éltek, amiért én is rendesen hibás vagyok, belátom. Szánalmasnak érzem magam, szerethetetlennek, besavanyodottnak és borzalmasan előítéletesnek. Nem tudom elképzelni, hogy létezik még olyan nő, aki nem a fentieket akarja velem újra megtenni. Úgy érzem, nem tudok újra bízni... Közben meg éhezem a szeretetre, de mintha nem is érdemelném. Hogy lehet ebből a pokoli körforgásból kitörni? Pszichológusnál szerintem több kell ehhez (a lelki problémáknak ez még csak a felszíne, a gyermekkorom sem volt egy teadélután), de milyen szakember, vagy tapasztalat érjen még, hogy változzon?! Mekkora pofonnak kell még csattannia, hogy irányba állítson?