Nők akik csak mondani tudják hogy besavanyodott emberek meg ők kerülik az ilyen férfiakat, nem akarnak tenni hogy ez változzon?

Kérdező, egy besavanyodott ember csak önmaga tud változtatni ezen az állapoton, és aki mástól várja a változást, másra terheli ezt a feladatot, jellemzően ráakaszkodik a partnerére, és "megfojtja".

Én is voltam rossz passzban, magam alatt, kijöttem belőle a magam erejéből, senki nem tudott volna tartósan kihúzni, ha én nem indulok el.

Van egy mondás, segíts magadon, Isten is megsegít. Te is tegyél a változásért, ne mástól várd, hogy készen adja a megoldást.

Én 9 hónap esélyt adtam egy hasonló embernek.Eredmény minden erőfeszítésem ellenére:még elkeseredettebb, még savanyúbb, még bizalmatlanabb lett.Ha önmaga nem képes változtatni a hozzáállásán, akkor nem lehet érdemi segítséget nyújtani.Amíg a múltjában él és azzal takarózik, a helyzet nem fog változni.Persze léteznek ez alól kivételek, akik igenis saját maguk is változtatni akarnak és tesznek is érte, én ezt az egy példát tudom válasznak felhozni erre a kérdésre.

41/N

Nem, nem igazán. Ők valahogy nem jutnak el ahhoz a felismeréshez, hogy bennük van a hiba. Meglepő módon. Természetesen nekik is csak a top-pasi kell, aki nem elítélhető módon természetesen kihasználja a könnyű numerákat. És a feszültség csak gyülik, jönnek a "miért ilyen minden pasi..." jellegű kérdések, s mi csak állunk értetlenül, hogy ezt vajon hogy sikerült összehozni?

26/F

Nem nem akarnak a nők senki pszichiátere lenni és felhúzni olyan embereket akikben nincs annyi erő, hogy felálljanak és szembenézzenek a saját hibáikkal is.

Valamint nem akarnak olyan emberrel kontextusban maradni, aki mindig a másikat teszi meg kizárólagos felelőssé ha valami gubanc történik.

Adtam esélyt hasonló pasinak kétszer is, soha többé. Csak rákaptak, hogy végre valaki kedves velük, és egyre több lett a hiszti, egyre követelőzőbbek lettek, végül eljutottunk az öngyilkossággal fenyegetőzésig is. Nekem erre nincs szükségem. NAGYON szívesen segítek embereknek, de csak olyannak, aki hagyja, és nem csak kihasznál.

Én tudom, milyen a padlón lenni, volt már öngyilkossági kísérletem, és tudod mit? Saját erőből álltam talpra. Mikor már nagyjából jól funkcionáltam emberként, akkor összejöttem a jelenlegi barátommal, és az "utolsó simításokban" már ő segített, vele lettem teljsen "gyógyult" és boldog, de előtte évekbe került, mire egyedül összeszedtem magam. Előtte nem lett volna pofám belevágni kapcsolatba, nem akartam volna lehúzni mást... Nem voltam hajlandó depressziósan párkapcsolatba belevágni. Az, hogy picit még félős és kicsit zárkózott voltam, az már kezelhető probléma volt, de hatalmas munkámba került, hogy "csak" annyi bajom legyen.

Amúgy a nőknek már miért kellene "agresszív, züllöt férfi"?? Olyan messzire elkerülöm az ilyeneket, amilyen messzire csak lehet, és úgy gondolom, hogy jogosan.. Emellett nem tépek másokat elérhetetlen pasik miatt. ;) Hálistennek nem csak ez a két kategória létezik.