Hogyan lépjek ki az incel életből?

"Beszélgetni sajnos nem tudok vagy csak nagyon nehezen az emberekkel. Sokszor a saját családtagjaimhoz sem szólok, rengetegszer kedvem sincsen beszélgetni senkivel sem."

Hát akkor maradj magadnak. Akit lényegében nem érdekelnek más emberek, az ne is akarjon semmit tőlük.

10! Na most tudod nem veszed figyelembe, hogy a te két gyereked nem egy korosztály! Megint van valaki, aki elköveti azt a hibát, hogy nem egy közel egymilliós tömeget néz (a mai 20-as korosztály) hanem abból kiragad egy-két példát és abból indul ki! Ez éppen olyan mintha én csak két incelt ismernék, akor azt mondanám, hogy minden 20-30 közötti az incel, nem? Szóval gondolkodj már mielőtt ilyen butaságot írsz!

Az incelek legfeljebb 10% körüli részét teszik ki a korosztálynak, de egyértelműen ott vannak, attól, hogy neked láthatatlanok.

#16: Saját tapasztalat. Nekem rengeteg önbizalmat adott ahogy a nulláról felépítettem magamat. Aztán ahogy elnézem pl. a középiskolás osztálytársaimat így a 20-as éveik közepén és látom, hogy milyen tokát növesztettek, mennyire szétestek, így még nagyobbb öröm tükörbe néznem és látni, hogy a sok vesztessel ellentétben nem visszafele fejlődök.

Mindig én voltam az a srác, akire rá se néznek a lányok. Egy év alatt meg olyan fizikumot hoztam össze, amire nagyon büszke vagyok és tökéletes alap a további ambícióimhoz.

Már maga a gondolat, hogy megvan az akaraterőm és kitartásom ahhoz, hogy pozitív irányba viszem az életemet büszkeséggel / önbizalommal tölt el. Meg amúgy is a sport / mozgás / edzés dopaminnal jár, szóval ha úgy érzed, hogy effektív hasznod nem lesz belőle, akkor is jól érzed magadat közben.

18! Húh, ez kicsit erős nem gondolod?

Azt mondja "többi vesztes" mondja ezt az, akire saját bevallása szerint rá se néztek...na mindegy. Most attól, hogy éppen most e hiszed magad a menő csávónak lehet újabb öt év múlva megint változik a helyzet.

Mellesleg ha te egy év alatt összehoztál valami fizikumot, akkor ott nagyon a nulláról indultál. Már bocs.

Végülis akkor ha úgy vesszük valójában te magadat tudod így jobban elfogadni, nem? Akkor ezt korábban is lehetett volna, na mindegy. Egy biztos én attól se jobban nem érzem, se magabiztosabb nem vagyok, hogy rendszeresen mozgom, sőt néha sajnálom is rá az időt.

#19: 125 kg-ról indultam, most meg 84 kg körül mozgok (185 centihez), kb. 20% testzsírszázalékkal. Még olyan 5-10 kg zsírt akarok leadni és legalább ennyi izmot építeni, de azt már nem olyan rohamtempóban, mint ahogy ezt a 40-et leadtam 1 év alatt. Azóta lett egy erős tartásom (sokat edzek törzsre) és igen, most már eltudom fogadni magamat, de amíg úgy néztem ki mint egy teliszart esőkabát (amire az említett ismerőseim akaratlanul is "gyúrnak" látszólag és ami miatt vesztesnek hívom őket) addig ez nem ment. Most meg minden 2. nő észrevesz az utcán, szemeznek velem és ha ignorálom őket akkor is azért látom a szemem sarkából ahogy lecsekkolnak. Előtte nem volt ilyen, szürke kisegér voltam.

Elfogadom, hogy nem mindenkinek ad a sport annyit, mint amennyit én profitáltam eddig belőle, de szerintem az emberek többségére határozottan pozitív hatással van.