Fiúk! Összejönnétek egy egyébként szimpatikus lánnyal, ha elmondaná, hogy borderline személyiségzavara van (de jár terápiára)?

#19: Márpedig a borderline nagyrészt egy hosszabb távon fennálló trauma miatt alakul ki, és a drága exem ezt biztosította is. De igazad van, megmondom a pszichológusomnak, hogy tévedett, a gyakorikérdésekről valami idegen jobban tudja, hogy mitől lettem borderline...

#21: Szerintem elég súlyos. :/ De hát mihez képest, vannak nálam rosszabbak is azért. Mindig jelen van, kérdés, hogy mekkora mértékben. Van, amikor tudom kontrollálni, és pár perc alatt túlteszem magam a dolgokon magamban, és van, amikor az egész átcsap egy pszichózisba. Meg nagyon sok az átmenet is. Egy pár állandó triggert már megfigyeltem, de sose lehet tudni, hogy mikor jön valami újabb.

Még nincs egy hónapja se, hogy járok, szóval még nincs változás. Főleg, hogy most még csak pszichiáterhez és pszichológushoz járok egyénire, de a csoport (ami miatt DBT a DBT) csak jövőre fog indulni. Elvileg 32 hetes a terápia (a csoport + mellette az egyéni), de szükség esetén megismételhető. Szóval vannak statisztikák arról, hogy van, aki 32 hét után meggyógyult teljesen. Viszont mindenhol az egekig magasztalják a DBT-t, azt mondják, hogy már 2 hét után is érezhető a változás. És vannak, akiknek évek kellenek, de végül ők is meggyógyulnak. És nyilván ott van az ellenpélda is, akiknek nem használ. De szerintem az egy jó alap, hogy én tényleg szeretnék meggyógyulni, hiszek a terápiában, és foglalkozok vele.