Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok, az előny, vagy hátrány, ha a férfi csak veled (és a majdani gyerekeitekkel) foglalkozik, de senki mással? Tehát pl. az unokatesódat nem fogja Pestre fuvarozni, és a szomszédnak sem vág fát?
Ismerkedem egy lánnyal, és már a második ilyen eset van - először az unokatesóját kellett volna bevinnem Pestre, de mondtam, hogy nem, menjen busszal, vagy gyalog, vagy ahogy akar. A másik eset hétvégén volt, a szomszédja favágással szerencsétlenkedett, erre megkért, hogy segítsek a bácsinak - szintén nemet mondtam, se kutyám, se macskám, eleve vehetett volna vágott fát, amúgy meg van 2 fia, és 1 unokája, hívja azokat! Ezen persze megsértődött...
Lehet elég szociopata a hozzáállásom, de rossz gyerekkori emlékeim vannak ezzel kapcsolatban. Anyum 10-18 között dolgozott, Apum 7-15 óráig, nem élt velünk, suli után hozzá mentem "közös programra", mindig terveztünk valamit, de az lett belőle, hogy a Marikanénit kell szemészetre vinni, meg a Lajosnak elromlott a kocsija meg kell csinálni, meg a gumisnak kell kereket hozni, stb. "MERT NINCS AKI ELVIGYE / MEGCSINÁLJA!" volt 10-12 ilyen nyomorult, akik miatt a délutáni programom a kórzáhban / autóban / út szélén lecke írás, unatkozás volt... Egész napos programra konkrétan sosem jutottunk el!
Amúgy nagyon jól elvoltunk Apummal, aki sajnos már nem él. Sose értettem, hogy a pénzért csinálta, vagy baráti szeretetből, vagy sajnálatból, egyéb... de én mindig is utáltam őket, és már akkor elhatároztam, hogy én csak a szűk családommal foglalkozok, és senki mással.
Nos, inkább előnyös, vagy inkább hátrányos a hozzáállásom? (Barátaim nincsenek, fentiekhez hasonló okok miatt 0-ra lemorzsolódtak, tehát velük sem foglalkozom.)
29/F
Kicsit ilyen poszt traumàs fele igaz fele nem, szerintem.
Kicsit ilyen felfuttatott "ugye nem velem van a probléma " érzésem van.
Hát. Én férfi vagyok de alapvetően 40 évesen elmondhatom hogy soha nem segített egyetlen párom családtagja se nekem.
Legnagyobb segítség apostol jött segített napi 50 ezer forintért 3 napot.
De én már mindenki szüleit tesojat horcsoget kutyáját macskáját vittem mindenhová, szereltem számítógépet riasztót kamera rendszert mosógépet, kölcsön is adtam (csak egyszer mert soha nem adták vissza)
Jelenleg én se megyek se családi kajalasra és en is kerülöm hogy segítseget kérjenek tőlem .
Nem véletlen.
“Nem zavarna, de kölyköket nem akarok.”
Mintha valami kutyáról beszélnél… Ha rád referálna valaki úgy, hogy “nekem meg te, anyakoca nem kellesz a házamba”, akkor is szabadszájú lesz a megszólalás, vagy az már sértené az önérzetedet, ugye?
Nálam hátrány lenne, mert mi családilag nagyon összetartóak vagyunk.
Nyilván ez egy oda-vissza kapcsolat, pl. tudom, hogy anyumék, ha egészségileg bírni fogják, akkor heti 1-2 napot bevállalnak gyerekfelügyeltet, meg bármikor főznek, elmennek holmikért stb. A tesóm orvos, bármi bajom van nyilván hívhatom. A férjemmel mi tartjuk karban az informatikát, a NAS-tól kezdve a TV-ken és tableteken át mindent. Az unokatesóm jogász, ő néz rá a szerződésekre. A másik rokonra a kutyákat sózzuk rá, a harmadik a karácsonyi bulira főz 10+ főre, anyagi juttatás nélkül. Szóval mindenkinek meg van a szerepe.
Én mondjuk elvárnám, hogy valamennyire nyitott legyél erre, de amúgy az az érzésem, hogyha olyan családba kerülsz, mint a mienk, akkor magadtól oldódsz.
A nagybátyáméknak meg mi sem segítünk, mert ők sem segítőkészek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!